Friss topikok

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Címkék

acc (1) ADHD (2) Afganisztán (1) Afrika (5) Ålesund (4) alkohol (2) állatok (2) álmok (35) alvás (1) Anglia (1) Anna (19) Ausztria (1) Ázsia (4) Balaton (1) Battlestar Galactica (9) Bayern München (1) blog (12) bölcsesség (2) bor (1) bosszúság (2) brazília (1) buddhizmus (7) címerek (4) covid-19 (5) családom (5) Csehország (1) csillagok (1) dánia (5) depresszió (16) design (1) DNA (2) Doctor Who (1) dráma (5) drogok (2) Egyesült Királyság (1) egyetem (5) Egyiptom (1) élet (15) erotika (14) eső (3) Eszter (4) Esztergom (3) ételek (10) Etiópia (1) feladvány (3) feminizmus (7) Ferenc pápa (2) festészet (7) fiatalság (1) filmek (27) filozófia (3) Finnország (1) Franciaország (1) futás (1) Gandalf (1) gasztroblog (3) geocaching (35) Gödel (1) görögország (1) gyerekkor (2) Győr (2) haiku (1) halál (26) Harry Potter (1) Harstad (5) Havel (1) hegyek (2) hideg (4) (1) homoszexualitás (6) höri (2) Huddinge (5) Húsvét (1) időjárás (1) imvns (1) India (1) Irán (1) iszlám (5) j-pop (1) Jämtland (2) Japán (2) játék (1) ji csing (1) Jucus (41) Juli (5) k-pop (12) kaland (8) kanada (1) karácsony (1) Katalónia (1) Katniss Everdeen (5) katolicizmus (8) katonaság (1) kémia (1) képek (28) kereszténység (34) kiribati (1) kolostor (4) költészet (16) kommunizmus (1) könyvek (35) Korea (27) közösség (1) kreativitás (2) kvantumfizika (1) lányaim (12) lányok (3) lappok (1) latin (1) Lea (9) Letterboxing (1) Lettország (2) líbia (1) Madagaszkár (1) Magyarország (10) Márai (1) masszázs (1) matematika (6) Mauritius (1) mese (5) Mosjøen (5) mosogatás (1) mrożek (1) munka (50) Munzee (1) nácizmus (2) Németország (3) Norvégia (29) nosztalgia (1) novella (3) nyaralás (3) nyelv (15) Olaszország (1) ördög (3) oroszország (1) Pali (1) Pannonhalma (1) pénz (1) Péter (2) Petra (4) pisi (2) poén (1) Pokémon (2) Polaris (1) politika (7) Pollyanna (1) prostitúció (9) pszichiátria (3) pszichológia (3) pszichoterápia (2) Rammstein (1) Ramon (1) rejtvény (6) remény (1) Roger (7) romantika (9) ruhák (1) sakk (1) sapka (2) sci fi (39) séta (2) Skandikamera (1) Skarpnäck (9) sopron (1) sör (1) Star Wars (2) Stockholm (50) svéd (7) Svédország (27) svenska (5) szabadkőművesség (5) szabadság (1) szegénység (2) szerelem (2) szerencse (1) szerepjáték (1) szeretet (1) szex (17) szimbólumok (2) Szíria (1) szobrászat (2) szorongás (1) tánc (3) tavasz (1) tél (1) térkép (1) Tetovált Lány (2) Thaiföld (8) titok (1) Törökország (2) toscana (1) Trump (1) Ukrajna (1) USA (4) utazás (11) vallás (16) Vége (1) vitorlázás (2) Ylvis (2) zászlók (27) zene (13) zöld foki szigetek (1) zsidóság (7) Címkefelhő

Látogatók

Látogatók - térkép

Történetek és gondolatok Északról és Délről

2017.09.29. 18:25 α Ursae Minoris

Nosztalgia

Címkék: élet munka pszichiátria

Egy addiktológiai rendelőben dolgozom.
A minap érkezett egy beutaló egy alkoholfüggő beteg kapcsán, aki (jelenleg éppen) a pszichiátrián fekszik.
A dologgal csak az a gond, hogy mikorra adjak neki időpontot? Előre nem igazán tudni pontosan, hogy mikor fogják kiírni az osztályról. Ha meg van pár napnyi rés a kiírás és a rendelőnkbe érkezés között, akkor fennáll a veszélye, hogy a beteg menet közben visszaesik. (Mondjuk, ha nincs rés, akkor is...)

Most egy kicsit nyugalmasabb napjaim voltak, így ráértem, és felhívtam az osztályt.
És mivel viszonylag ritkásan voltam beírva betegekkel, aranyosan azt is bevállaltam, hogy másnap elmegyek a kórházba, és ott a helyszínen találkozom a pácienssel, még amíg ott fekszik.
Lelkesedett is az orvos, hogy milyen nagylelkű ajánlat ez a részemről.

Úgyhogy elutaztam Huddingébe.
Az osztályra érve a először odavezettek valakihez, akiről nem tudtam eldönteni, hogy férfi-e vagy nő. A bemutatkozáskor nem mondott nevet, csak azt, hogy „Én vagyok itt a főorvos” (lásd még: I’m the Doctor!), így az illető nemi hovatartozása (vagy éppen annak hiánya) rejtély maradt a számomra.
Innentől Főorvos kísérgetett az osztályon, hogy megkeressük a beteget, meg a kezelőorvosát.
Közben arra figyeltem fel, hogy az osztályt almáspite finom illata lengi be. De nem csak úgy, mint ahol éppen pitét szolgálnak fel uzsonnára, inkább úgy, mint ahol megannyi nagymama kalákában süti a pitét egy tábornyi gyereknek.
Szemlátomást Főorvos számára is szokatlan volt ez az élmény, mert ő is szóba hozta, hogy milyen finom illat van. Ha jobban belegondolok, mást nem is nagyon mondott nekem a rövid sétánk során.

Aztán megtaláltuk a spanyolos nevű (és ennek megfelelő akcentussal beszélő) fiatal orvosnőt, az egyik „beszélgetős szobában”, amint éppen a beteggel foglalatoskodott.
Olyan laza, kedélyes hangulatúnak tűnt nekem az osztály meg az emberek, és elkapott egy sóvárgás, hogy újra osztályon dolgozzam.
Annak idején Magyarországon szinte végig kórházban dolgoztam, itt Svédországban is osztályon kezdtem, de az utóbbi kb. 13 évben végig rendelőben voltam (ebből 11 évig konkrétan a jelenlegi helyemen) – kivéve az ügyeleteket, meg a bérorvosi kalandokat.
Ó, milyen jó is bennfekvő betegekkel dolgozni!
Vizitek! Kollégák! Kórházi étkező! Fehér ruhás nővérek!

kill_bill.jpg

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://noreg.blog.hu/api/trackback/id/tr8212911841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2017.09.30. 10:45:44

Nem csodálom, hogy nem kérdezősködtél tovább a Főorvos hovatartozása iránt - de hát fontos ez arrafelé minapság? :-P

No és mi sült ki az almáspitéről? Netán jótékonysági vásárt rendeztek?

Pozitív érzet lehetett. :-)

Csodabogár 2017.09.30. 19:33:32

Azért elég lehangoló lehet ez az egész addiktológia. Volt egy barátnőm aki ilyen osztályon dolgozta végig az életét. Ott kezdett és onnan ment nyugdíjba mint főorvos. Azt mondta egyszer, hogy kb. a két kezén meg tudja számolni, hogy hány betege nem esett vissza. Nem lehet sok sikerélményetek.:-(

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2017.10.02. 11:33:58

@Mormogi Papa: A jótékonysági vásár kizárható.
Annak idején Magyarországon rendeztünk efféléket, a betegek által kötött-farigcsált tárgyakkal – de itt Svédországban nem létezik efféle.
Politikailag/jogilag is kérdéses lenne, hogy közpénzből fenntartott intézmény ilyen módon gyűjtsön pénzt, de az itteni jellemzően rövidebb ápolási idők sem kedveznek az efféle akcióknak.

És nem, sajnos nem kínáltak meg a pitével. :-(

@Csodabogár: Annyira azért nem vészes.
Az addiktológiai akuton és a hozzá tartozó osztályon nagyon-nagyon gyakoriak a visszatérő betegek. Ez valóban csüggesztő.
A dolog pozitív oldala viszont, hogy itt különösen rövid idő alatt el lehet érni az akut állapot jelentős javulását: ma még meztelenül szaladgál és üvölt az amfetamin-pszichózisos beteg, holnap meg már teljesen jól van. Persze aztán a jövő hónapban újra behozzák...

A rendelőben pedig egyáltalán nem ilyen elkeserítő a kép.
Hozzám eleve önként jönnek a betegek, a legtöbben tényleg le akarnak szokni.
És persze sokan visszaesnek, de sokan vannak olyanok is, akik fél évig vagy egy évig jönnek, józanok, tiszták, és azért hagyjuk abba a kezelést, mert mindketten azt gondoljuk, hogy most már saját lábán is meg fog tudni állni.
És remélem, hogy ezek közül jópáran tényleg tiszták maradnak ezt követően is.

Mondjuk, ha egyszer váltanék, akkor azért az addiktológiát is lecserélném általános pszichiátriára – már túl régen vagyok ezen a mégiscsak elég szűk szakterületen...
süti beállítások módosítása