Friss topikok

  • Mormogi Papa: Tegnap láttam egy új borosüveg címkét ezzel a felirattal: Abra Kadarka :-))) Külön jópofa (húsv... (2019.04.07. 11:56) Nevek
  • α Ursae Minoris: @Mormogi Papa: Igen, úgy rémlik, hogy még a nyolcvanas években hallottam... @Hobbiszakács: Elősz... (2019.02.13. 08:48) Kiengesztelődés
  • Mormogi Papa: A tanulság jó, megszívlelendő. Talán pont ezért hagyják figyelmen kívül únos úntalan. (2019.02.11. 13:08) Meglepő zászló
  • Csodabogár: @α Ursae Minoris: Elég nehéz szülés volt. Persze a svédek már hozzá szoktak a kisebbségi kormányzá... (2019.01.22. 19:47) Sokat akar a szarka...
  • Mormogi Papa: @α Ursae Minoris: Biztosan megnéztem én is néhányat, amik cross-over műfajúak. Mondjuk A falu-t - ... (2019.01.05. 14:23) Filmes rejtvény

Naptár

április 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Címkék

acc (1) ADHD (2) Afganisztán (1) Afrika (5) Ålesund (4) alkohol (2) állatok (2) álmok (34) alvás (1) Anglia (1) Anna (18) Ausztria (1) Ázsia (4) Balaton (1) Battlestar Galactica (9) Bayern München (1) blog (12) bölcsesség (2) bor (1) bosszúság (2) brazília (1) buddhizmus (7) címerek (4) családom (4) Csehország (1) csillagok (1) dánia (5) depresszió (14) design (1) DNA (2) Doctor Who (1) dráma (5) drogok (2) Egyesült Királyság (1) egyetem (5) Egyiptom (1) élet (14) erotika (12) eső (3) Eszter (4) Esztergom (3) ételek (9) Etiópia (1) feladvány (3) feminizmus (7) Ferenc pápa (2) festészet (7) fiatalság (1) filmek (27) filozófia (2) Finnország (1) Franciaország (1) Gandalf (1) gasztroblog (3) geocaching (35) Gödel (1) görögország (1) gyerekkor (2) Győr (2) halál (26) Harstad (5) Havel (1) hegyek (2) hideg (4) (1) homoszexualitás (5) höri (2) Huddinge (3) időjárás (1) imvns (1) India (1) Irán (1) iszlám (5) j-pop (1) Jämtland (2) Japán (2) játék (1) ji csing (1) Jucus (41) Juli (5) k-pop (12) kaland (8) kanada (1) karácsony (1) Katalónia (1) Katniss Everdeen (5) katolicizmus (8) katonaság (1) kémia (1) képek (27) kereszténység (34) kiribati (1) kolostor (4) költészet (13) kommunizmus (1) könyvek (33) Korea (27) közösség (1) kreativitás (2) kvantumfizika (1) lányaim (12) lányok (3) lappok (1) latin (1) Lea (9) Letterboxing (1) Lettország (2) líbia (1) Madagaszkár (1) Magyarország (10) Márai (1) masszázs (1) matematika (5) Mauritius (1) mese (1) Mosjøen (5) mosogatás (1) mrożek (1) munka (48) Munzee (1) nácizmus (2) Németország (3) Norvégia (29) nosztalgia (1) novella (2) nyaralás (3) nyelv (15) Olaszország (1) ördög (3) oroszország (1) Pali (1) Pannonhalma (1) pénz (1) Péter (2) Petra (4) pisi (2) poén (1) Pokémon (2) Polaris (1) politika (7) Pollyanna (1) prostitúció (8) pszichiátria (3) pszichológia (3) pszichoterápia (2) Rammstein (1) Ramon (1) rejtvény (6) remény (1) Roger (7) romantika (9) ruhák (1) sakk (1) sapka (2) sci fi (39) séta (2) Skandikamera (1) Skarpnäck (9) sopron (1) sör (1) Star Wars (2) Stockholm (50) svéd (7) Svédország (26) svenska (5) szabadkőművesség (5) szabadság (1) szegénység (2) szerelem (2) szerencse (1) szerepjáték (1) szeretet (1) szex (17) szimbólumok (2) Szíria (1) szobrászat (2) szorongás (1) tánc (3) tavasz (1) tél (1) térkép (1) Tetovált Lány (2) Thaiföld (8) titok (1) Törökország (2) toscana (1) Trump (1) Ukrajna (1) USA (4) utazás (11) vallás (16) Vége (1) vitorlázás (2) Ylvis (2) zászlók (27) zene (13) zöld foki szigetek (1) zsidóság (7) Címkefelhő

Látogatók

Látogatók - térkép

Történetek és gondolatok Északról és Délről

2011.10.15. 12:57 α Ursae Minoris

Arthur C. Clarke: Szigetek az égben; A Mars titka

Címkék: könyvek sci fi acc

Közhely, és azt hiszem, én is elsütöttem már az egyik korábbi posztomban, hogy a sci-fi paradox módon szorosabban kötődik a megírás korához, mint más műfajok.

Ilyen szempontból nagyon érdekes ez a két könyv, amit nemrég olvastam.
Egy trilógia részeiről van szó, a harmadik könyvet (Earthlight – Földfény) is kiadták ugyan magyarul, de még 1992-ben, és az nincs meg nekem.
 
A Szigetek az égben esetében igen érdekes az elévülés kérdése.
Itt ugyanis – dupla paradoxonként – pont attól válik a könyv porossá, hogy a leírtak nagyjából meg is valósultak.
 
A történet arról szól, hogy egy fiú (valamikor a XXI. század vége felé) egy vetélkedőn azt nyeri, hogy pár hetet egy, a Föld körül keringő űrállomáson tölthet. A cselekmény egyrészt a srác személyes kapcsolatainak alakulása körül forog, másrészt pedig történnek apróbb kalandok, ez-az elromlik, lesodródik a pályáról, efféle.
 
Igen nyilvánvaló a könyv oktató célzata: gyakran kitér azokra a kérdésekre, hogy egy űrállomás miért marad a pályán, mitől lép fel a súlytalanság jelensége, hogyan befolyásolja a súlytalanság a hétköznapokat és az emberi szervezetet, hogy lehet így enni és inni, hogy irányítják az űrjárműveket, hogyan lehet (geostacionárius) műholdakkal megoldani nagy távolságokat áthidaló adatforgalmat stb.
Rengeteg olyan dolog, amelyek ma már – az űrhajózás irány csak egy picit is érdeklődők, 
de valószínűleg mások számára is – általánosan ismert tények.
 
Ne feledjük azonban, hogy ez a könyv 1952-ben íródott, kilenc évvel Gagarin útja előtt, amikor a szerző csak a saját fantáziájára, fizikai ismereteire és logikájára támaszkodhatott.
Szóval gyakorlatilag az, amit a könyv leírt, mára valóság lett (jó, persze nem minden részletben pont úgy – egyrészt már ma jóval több műhold van fenn, mint a könyv szerinti jövőben, márészt viszont egy távközlési műholdon nem kell emberi személyzetnek jelen lennie, meg hasonlók), sőt a hétköznapjaink része.
Ez egyrészt illusztrálja ACC zsenialitását, másrészt viszont kicsit unalmassá teszi a könyvet a mai olvasó számára – az oktató érték már nem játszik, a cselekmény maga meg önmagában aranyos ugyan, de igazán nagy fordulatokkal, összetett jellemábrázolásokkal vagy személyiségfejlődéssel azért nem szolgál.

 

A másik könyv (a címéhez híven) a Marson játszódik, és arról, hogy ott hogy veti meg a lábát az ember, hogy igyekszik terraformálni (a légköri, hőmérsékleti, biológiai viszonyokat a földihez közelebbivé alakítani) a bolygón.
Itt ugye még nem tart a technika, sőt, ott sem, hogy embert küldjünk a Marsra (a marsjáróink viszont már ma jobb képeket küldenek, mint ami a könyv szerinti jövőben lehetséges).
Itt az elévülés inkább a szerző társadalomszemléletére vonatkozik.
Nem éltem az 50-es években, főleg nem az akkori USA-ban, de feltételezem, hogy arra a korra lehetett jellemző a technika és a társadalom fejlődésébe vetett optimista hit.
 
Nincs is igazából negatív szereplő, de még a politikai oldalról felvetődő probléma is gyakorlatilag csak abban áll, hogy a földi politikusok nem szívesen adnak olyan sok pénzt a Mars további fejlesztésére – ezért valahogy meg kell győzni őket ennek a hasznosságáról.
 
Egy mai hasonló jellegű könyvben azért valószínűleg erősen felvetődne problémaként, hogy van-e jogunk ilyen durván átalakítani a másik bolygó viszonyait, főleg, ha ott van őshonos élővilág. Ez a könyv (talán, mert az 50-es években a környezetvédelem még nem volt ilyen divatos téma) nagyon egyszerűen lesöpri a kérdést azzal, hogy majd biztos alkalmazkodni fognak a földiesített vissonyokhoz, sőt még talán jobb is lesz nekik úgy.
 
Clarke későbbi könyveiben már azért általában ennél árnyaltabb és összetettebb politikai képpel találkozhatunk, bár a kifejezett társadalomkritika nem igazán az ő terepe.
 
Viszont ami a szerző fő erőssége, hogy hihető, konzekvens ér működő világokat tud teremteni, az már ezekben a korai műveiben is megmutatkozik.
 
Megjegyzés: A könyveket önkényes sorrendben tárgyaltam. Valójában a Mars titka íródott előbb; a két könyv története sehogy sem kapcsolódik egymáshoz, se közös szereplő révén, sem máshogy – de bizonyos utalások alapján feltételezhető, hogy ha ugyanabban az úgynevezett „univerzumban” játszódnak, akkor a Mars titka történik korábban.
 
 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://noreg.blog.hu/api/trackback/id/tr713304842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.