Friss topikok

  • Mormogi Papa: Tegnap láttam egy új borosüveg címkét ezzel a felirattal: Abra Kadarka :-))) Külön jópofa (húsv... (2019.04.07. 11:56) Nevek
  • α Ursae Minoris: @Mormogi Papa: Igen, úgy rémlik, hogy még a nyolcvanas években hallottam... @Hobbiszakács: Elősz... (2019.02.13. 08:48) Kiengesztelődés
  • Mormogi Papa: A tanulság jó, megszívlelendő. Talán pont ezért hagyják figyelmen kívül únos úntalan. (2019.02.11. 13:08) Meglepő zászló
  • Csodabogár: @α Ursae Minoris: Elég nehéz szülés volt. Persze a svédek már hozzá szoktak a kisebbségi kormányzá... (2019.01.22. 19:47) Sokat akar a szarka...
  • Mormogi Papa: @α Ursae Minoris: Biztosan megnéztem én is néhányat, amik cross-over műfajúak. Mondjuk A falu-t - ... (2019.01.05. 14:23) Filmes rejtvény

Naptár

április 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Címkék

acc (1) ADHD (2) Afganisztán (1) Afrika (5) Ålesund (4) alkohol (2) állatok (2) álmok (34) alvás (1) Anglia (1) Anna (18) Ausztria (1) Ázsia (4) Balaton (1) Battlestar Galactica (9) Bayern München (1) blog (12) bölcsesség (2) bor (1) bosszúság (2) brazília (1) buddhizmus (7) címerek (4) családom (4) Csehország (1) csillagok (1) dánia (5) depresszió (14) design (1) DNA (2) Doctor Who (1) dráma (5) drogok (2) Egyesült Királyság (1) egyetem (5) Egyiptom (1) élet (14) erotika (12) eső (3) Eszter (4) Esztergom (3) ételek (9) Etiópia (1) feladvány (3) feminizmus (7) Ferenc pápa (2) festészet (7) fiatalság (1) filmek (27) filozófia (2) Finnország (1) Franciaország (1) Gandalf (1) gasztroblog (3) geocaching (35) Gödel (1) görögország (1) gyerekkor (2) Győr (2) halál (26) Harstad (5) Havel (1) hegyek (2) hideg (4) (1) homoszexualitás (5) höri (2) Huddinge (3) időjárás (1) imvns (1) India (1) Irán (1) iszlám (5) j-pop (1) Jämtland (2) Japán (2) játék (1) ji csing (1) Jucus (41) Juli (5) k-pop (12) kaland (8) kanada (1) karácsony (1) Katalónia (1) Katniss Everdeen (5) katolicizmus (8) katonaság (1) kémia (1) képek (27) kereszténység (34) kiribati (1) kolostor (4) költészet (13) kommunizmus (1) könyvek (33) Korea (27) közösség (1) kreativitás (2) kvantumfizika (1) lányaim (12) lányok (3) lappok (1) latin (1) Lea (9) Letterboxing (1) Lettország (2) líbia (1) Madagaszkár (1) Magyarország (10) Márai (1) masszázs (1) matematika (5) Mauritius (1) mese (1) Mosjøen (5) mosogatás (1) mrożek (1) munka (48) Munzee (1) nácizmus (2) Németország (3) Norvégia (29) nosztalgia (1) novella (2) nyaralás (3) nyelv (15) Olaszország (1) ördög (3) oroszország (1) Pali (1) Pannonhalma (1) pénz (1) Péter (2) Petra (4) pisi (2) poén (1) Pokémon (2) Polaris (1) politika (7) Pollyanna (1) prostitúció (8) pszichiátria (3) pszichológia (3) pszichoterápia (2) Rammstein (1) Ramon (1) rejtvény (6) remény (1) Roger (7) romantika (9) ruhák (1) sakk (1) sapka (2) sci fi (39) séta (2) Skandikamera (1) Skarpnäck (9) sopron (1) sör (1) Star Wars (2) Stockholm (50) svéd (7) Svédország (26) svenska (5) szabadkőművesség (5) szabadság (1) szegénység (2) szerelem (2) szerencse (1) szerepjáték (1) szeretet (1) szex (17) szimbólumok (2) Szíria (1) szobrászat (2) szorongás (1) tánc (3) tavasz (1) tél (1) térkép (1) Tetovált Lány (2) Thaiföld (8) titok (1) Törökország (2) toscana (1) Trump (1) Ukrajna (1) USA (4) utazás (11) vallás (16) Vége (1) vitorlázás (2) Ylvis (2) zászlók (27) zene (13) zöld foki szigetek (1) zsidóság (7) Címkefelhő

Látogatók

Látogatók - térkép

Történetek és gondolatok Északról és Délről

2013.08.01. 08:00 α Ursae Minoris

Jostein Gaarder: A történetárus

Címkék: halál könyvek Norvégia

Korábban már említettem ennek a norvég szerzőnek egy másik művét.
Ezt a könyvet ugyanattól kaptam, aki korábban a Narancsos lányt is ajánlotta.

A cselekmény szintjén nagyjából a következőkről szól a könyv (ahogy azt mindenféle könyvajánlóból is előre meg lehet tudni): Van egy ember, aki kifogyhatatlanul árasztja magából a történeteket, és abból él, hogy (titokban, bár nem illegálisan) különféle íróknak adja el az ötleteit, akik aztán a saját alkotásukként írhatják meg azokat.
Egyszer azonban úgy tűnik, hogy valakiknek terhessé vált az ő léte (vagy mert túl nagy összeg az, amit osztalékként át kellene adniuk, vagy mert egyéb érdekeket sért), és el akarják tenni az útból, talán meg is akarják ölni. Így aztán jobbnak látja, ha elmenekül, elrejtőzik.
A cselekmény során megismerünk pár történetet, amit a főszereplő talált ki és vagy eladott, vagy egyszerűen csak elmesélt különféle helyzetekben.

Szóval a cselekmény a felszínen nagyjából ennyi (illetve természetesen nem csak ennyi, mert magukat a kalandokat most nem mesélem el).

jostein-gaarder-sirkusdirektoerens-datter-roman-1-utg.jpg

Érdekes a könyv vége.
Ami vélhetőleg a végső csavarnak volt szánva, azt jóelőre megsejtettem, annyira elő volt készítve (bár lehet, hogy pont ez volt az író szándéka, hogy sokkal hamarabb kapcsoljunk, mint az egyebekben pedig zseniális – vagy legalábbis önmagát annak tartó – főszereplő).
A könyvek viszont nyitott vége van, és élesen felmerül a kérdés, hogy most mi is fog történni.
Próbáltam a neten utánaolvasni, hogy mások mit gondolnak a könyvről, és elég hervasztó eredményt kaptam.
Úgy tűnik, hogy a legtöbben, akik írtak róla, nem igazán értik a könyvet, így aztán az utolsó utáni fordulaton sem törték a fejüket. (Van azért üdítő kivétel is, ahol legalábbis céloznak a dologra.)

Onnan gondolom ezt, mert szemlátomást megmaradnak a fentebb leírt felszíni cselekménynél, néhányan egyenesen azt írják, hogy a főszereplő által kitalált történetek nem viszik előre a cselekményt, csak töltelékként vannak ott, vagy legfeljebb csak a hangulatot befolyásolják egy kicsit.
A számomra azonban nyilvánvaló, hogy ezek a történetek mind a főszereplő személyének, tudatalattijának vagy az elrendelt sorsának a tükröződései – így aztán pont ezek adják a kulcsot többek között ahhoz a kérdéshez, hogy mi fog történni ennek a (mellesleg a főszereplő által elsőként és utolsóként személyesen megírt) regénynek a befejezése után.

Jól van, tudom, hogy ez a gondolatmenet nem túl érdekes annak, aki nem olvasta a könyvet.
Viszont egyrészt ajánlom, hogy olvassátok, másrészt pedig szívesen megvitatom a konkrét részleteket azzal, ami már elolvasta a könyvet.

A lélektani, karmikus vonal mellett tetszik a (főleg a könyv elejére jellemző) ironikus stílus, főleg ahogy a hatvanas-hetvenes évek norvég hétköznapjai írja le a könyv.

Kicsit zavart, hogy a fordítás nem a norvég eredetiből készült, hanem a német fordítást fordították tovább.
Ennek köszönhető pár apróbb hiba (már ami így feltűnt – aztán lehet még pár, ami rejtve maradt).
A stockholmi vidámpark a Gröna Lund névre hallgat, semmi ok sincs rá, hogy Grøna Lund formában írjuk, még akkor sem, ha egy norvég beszél róla (a hiba nyilván már a német fordítás során lépett fel). Svédország legdélibb tartománya svédül (és jobb alternatíva híján magyarul is) Skåne, ezt aztán végképp nem a német nevén (Schonen) kéne emlegetni.
Az nem tudom, fordítási hiba-e, amikor egy ötször ötös táblán tizenkét mező van, itt tippem sem nagyon van, hogy a 25-öt hogy lehet akár norvégul, akár németül félreérteni.

Ott viszont tisztességesen próbál ügyeskedni a nehéz feladattal a fordító (nekem legalábbis átjött az üzenet), hogy a könyv teljes megértéséhez az is tudni kell, hogy a magyarul „Ici-pici pók címen ismert gyerekdal norvég változatában Kicsi Pók Péter mászik fel a kalapomra...

Ja, meg a cím. A német kiadást követve (Der Geschichtenverkanter) magyarul is A történetárus lett a könyv, de az eredeti (Sirkusdirektørens datter, vagyis A cirkuszigazgató lánya) szerintem jobb – már csak azért is, mert a rögtön a történeten belüli történetekre tereli a figyelmünket.

Szóval nekem alapvetően tetszett a könyv – bár így futólag fölmerült bennem az is, hogy lehet, hogy ez azért mégsem a legmélyebb szépirodalom, inkább afféle Paulo Coelho-színvonal...

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://noreg.blog.hu/api/trackback/id/tr45434380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csodabogár 2013.08.01. 23:18:32

Biztosan jól irtad a német címet? "Der Geschichtenverkanter"
Szerintem Der Geschitenverkaufer lenne a helyes cím.
Nem szerettem ezt az írót, igaz csak Szofia világa vagy valami hasonló című könyvét olvastam.:-(

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2013.08.02. 05:56:54

@Csodabogár: Igazad lehet.
A könyv elején (az impresszumban, vagy minek hívják ezt) az szerepel, hogy "Der Geschichtenverkanter" az eredeti cím (onnan másoltam), de ha rákeresek a neten erre a kifejezésre, akkor kizárólag olyan oldalakat találok, ahol ugyanezt írják: mármint, hogy a magyar fordítás egy ilyen című könyből készült. :-)

Ez mondjuk egy külön bónusz, hogy meg sem tudják nevezni helyesen a könyvet, amit lefordítottak.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2013.08.03. 20:41:28

Nem lehetett jó a kézírása annak, akiről gépelték :-P Az "UF" helyett írt "NT" eléggé tipikusan rosszul olvasott kézírásra utal :-P
Engem inkább azok a "leiterjakabok" dühítenek, ahol a fordító nyilvánvalóan nem nézett utána a tárgyának - csak a gyors munka érdekelte. Vagy őt, vagy a kiadóját.
"Hamar munka ritkán jó." - tartja a magyar, nem véletlenül. Jelen esetben a fordítók fapofával adják le a nyilvánvalóan képtelen fordítást…
Angolból fordítóknál az indiaiak és az indiánok keverése mindennapos, a kedvencem (30+ év távlatából is) az "fohászkodtak hát az Olimpiai istenekhez" fordulat…

Csodabogár 2013.08.03. 22:44:07

@Mormogi Papa: Nemigen olvasok magyar fordításban könyveket, mert már rengetegszer felbosszantottak a képtelenségek. Ha norvég a könyv inkább olvasnám svédül vagy németül mint magyarra fordítva.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2013.08.04. 09:57:54

@Csodabogár: Egy a baj: nem tudhat az ember minden nyelven… Az a legszebb, mikor a magyarul (fordításban) érthetetlen fordulatot fejben visszafordítva értelmes szöveget kapok - mondjuk egy gallicizmust, amihez még csak szótárat se kellene elővenni, elég lenne beírni a neten egy keresőbe :-(
Más esetekben kis keresgélésre azért szükség lehet, mivel (mondjuk) a harmincas évek argókifejezéseit a mai szótárak sem közlik…

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2013.08.04. 11:10:43

@Mormogi Papa: A kedvenc példám az, amikor egy fizikai tárgyú könyben a fordító keverte (mintegy szinonímaként használta) a neutron és a neutrínó szavakat.
Bizonyára a fordító hibája, mert gondolom, hogy a szerző (Stephen Hawking) feltehetőleg nem követ el ilyen baklövést...

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2013.08.04. 11:13:07

@Csodabogár: Igen, a Narancsos lányt én is norvégul olvastam (ha svédül tudsz, norvégul is tudsz alapon - bár szótárra azért időnként szükségem volt).

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2013.08.05. 12:18:15

@α Ursae Minoris:
Legyünk nagylelkűek, és tételezzük fel, hogy:
1) a szedő sem követ el ilyen hibákat,
2) legalább az eredeti kiadásnál alkalmaztak szaklektort - ha már nálunk nemigen költenek ilyen "felesleges" dologra pénzt :-P