Friss topikok

  • α Ursae Minoris: @piszt-ráng: Bizonyára benne van a gyerekkori szimpátiám a csigák felé. Sokat játszottam velük, re... (2019.05.22. 08:43) Csigamese
  • Mormogi Papa: @piszt-ráng: Nagyon jó :-))) Most már mehet a társulat Thai-olni :-) (2019.05.05. 13:13) Nevek
  • Csodabogár: Először is Isten éltessen sokáig! 50 év gyönyörű kor, fénykorodat éled. További gratuláció a csalá... (2019.04.29. 18:26) Születésnapi geocache
  • α Ursae Minoris: @Mormogi Papa: Igen, úgy rémlik, hogy még a nyolcvanas években hallottam... @Hobbiszakács: Elősz... (2019.02.13. 08:48) Kiengesztelődés
  • Mormogi Papa: A tanulság jó, megszívlelendő. Talán pont ezért hagyják figyelmen kívül únos úntalan. (2019.02.11. 13:08) Meglepő zászló

Naptár

május 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Címkék

acc (1) ADHD (2) Afganisztán (1) Afrika (5) Ålesund (4) alkohol (2) állatok (2) álmok (34) alvás (1) Anglia (1) Anna (18) Ausztria (1) Ázsia (4) Balaton (1) Battlestar Galactica (9) Bayern München (1) blog (12) bölcsesség (2) bor (1) bosszúság (2) brazília (1) buddhizmus (7) címerek (4) családom (4) Csehország (1) csillagok (1) dánia (5) depresszió (15) design (1) DNA (2) Doctor Who (1) dráma (5) drogok (2) Egyesült Királyság (1) egyetem (5) Egyiptom (1) élet (15) erotika (12) eső (3) Eszter (4) Esztergom (3) ételek (9) Etiópia (1) feladvány (3) feminizmus (7) Ferenc pápa (2) festészet (7) fiatalság (1) filmek (27) filozófia (2) Finnország (1) Franciaország (1) Gandalf (1) gasztroblog (3) geocaching (35) Gödel (1) görögország (1) gyerekkor (2) Győr (2) halál (26) Harstad (5) Havel (1) hegyek (2) hideg (4) (1) homoszexualitás (5) höri (2) Huddinge (3) időjárás (1) imvns (1) India (1) Irán (1) iszlám (5) j-pop (1) Jämtland (2) Japán (2) játék (1) ji csing (1) Jucus (41) Juli (5) k-pop (12) kaland (8) kanada (1) karácsony (1) Katalónia (1) Katniss Everdeen (5) katolicizmus (8) katonaság (1) kémia (1) képek (27) kereszténység (34) kiribati (1) kolostor (4) költészet (13) kommunizmus (1) könyvek (33) Korea (27) közösség (1) kreativitás (2) kvantumfizika (1) lányaim (12) lányok (3) lappok (1) latin (1) Lea (9) Letterboxing (1) Lettország (2) líbia (1) Madagaszkár (1) Magyarország (10) Márai (1) masszázs (1) matematika (5) Mauritius (1) mese (2) Mosjøen (5) mosogatás (1) mrożek (1) munka (48) Munzee (1) nácizmus (2) Németország (3) Norvégia (29) nosztalgia (1) novella (2) nyaralás (3) nyelv (15) Olaszország (1) ördög (3) oroszország (1) Pali (1) Pannonhalma (1) pénz (1) Péter (2) Petra (4) pisi (2) poén (1) Pokémon (2) Polaris (1) politika (7) Pollyanna (1) prostitúció (8) pszichiátria (3) pszichológia (3) pszichoterápia (2) Rammstein (1) Ramon (1) rejtvény (6) remény (1) Roger (7) romantika (9) ruhák (1) sakk (1) sapka (2) sci fi (39) séta (2) Skandikamera (1) Skarpnäck (9) sopron (1) sör (1) Star Wars (2) Stockholm (50) svéd (7) Svédország (26) svenska (5) szabadkőművesség (5) szabadság (1) szegénység (2) szerelem (2) szerencse (1) szerepjáték (1) szeretet (1) szex (17) szimbólumok (2) Szíria (1) szobrászat (2) szorongás (1) tánc (3) tavasz (1) tél (1) térkép (1) Tetovált Lány (2) Thaiföld (8) titok (1) Törökország (2) toscana (1) Trump (1) Ukrajna (1) USA (4) utazás (11) vallás (16) Vége (1) vitorlázás (2) Ylvis (2) zászlók (27) zene (13) zöld foki szigetek (1) zsidóság (7) Címkefelhő

Látogatók

Látogatók - térkép

Történetek és gondolatok Északról és Délről

2014.06.21. 15:49 α Ursae Minoris

Jó reggelt!

Címkék: könyvek Stockholm

Már rég nem írtam a blogomba.
Annyira régen, hogy kicsit tartok is tőle, nem maradt-e el végleg egy-két régi olvasóm a hosszú szünet alatt.
Pedig lett volna miről írnom, nagyon is lett volna.
Olyannyira el voltam foglalva az élettel, hogy nem maradt időm, energiám arra, hogy még írjak is róla.
Meg persze a képzés, a munka stb., mint további klasszikus időnyelők sem könnyítették meg a dolgomat.
Volt pár érdekes történetet, esemény, ami remek blogposzt-téma lett volna, de akkor, azon melegében nem írtam meg (némelyikbe még bele is kezdtem, de nem tudtam befejezni), utólag, felmelegítve, pedig már nem olyan élvezetes az élménybeszámoló.

1985.jpg

Csak hogy tudjátok, többek közt a következő dolgokról írhattam volna:

– Arról, hogy itt járt Stockholmban Pál Feri. Magáról az előadásairól is írhattam volna, lelkesen, ámde mégis némi cinikus távolságtartással. Meg arról, hogy útközben, az előadásra menet hogy szedtünk fel teljesen véletlenszerűen három magyart egy kávézóban, akik aztán velünk jöttek „a Pálferire”, és hogy ezek a magyarok szentül meg voltak győződve arról, hogy én valami igen bennfentes ember lehetek.
– Arról, hogy egyszer az utcán találtam egy csomó ingyen elvihető könyvet kartondobozokban. Igen különös, vegyes összeállítás volt, a norvég novellagyűjteménytől a görög nyelvű vallási irodalomig. Elmesélettem volna, hogy melyik három (különböző okokból) igen érdekes könyvet hoztam el végül.
– Aztán külön írhattam volna ezek közül arról a könyvről, ami egy (általam addig ismeretlen) magyar szerző írása, akinek a művét tehát így, svéd fordításban ismerhettem meg először. A szerző Dalos György, a könyv címe 1985. Az Orwell-féle 1984 „folytatásáról” van szó, a Nagy Testvér halálát és az óceániai „rendszerváltást” meséli el; keserű, tragikomikus mű. Annak ellenére, hogy (nem később mint) 1983-ban íródott, nagyon pontosan leírja, hogy mi zajlott Magyarországon 1989-ben és azt követően.
– Lea befejezte a gimnáziumot, és ezt az itteni szokásoknak megfelelő ballagással ünnepeltük. Írhattam volna konkrétan Leáról, vagy pedig a svéd ballagási hagyományokról általában. Készült is egy csomó jó kép az ünneplésről.
– Írhattam volna arról is, hogy voltunk Hobbiszakáccsal geocachingelni Észak-Stockholm erdőiben.
– Írhattam volna arról az érdekes kurzusról (nevezzük az egyszerűség kedvéért, de kicsit pontatlanul, mindfullness-kurzusnak), ahol Jucussal voltam az egyik hétvégén.

Mindezekről nem írtam, viszont megosztok veletek egy tegnapi történetet, amíg még friss.

pressbyrån.jpg

Amikor megyek reggel a kórházba egy hétvégi ügyeletre, útközben az egyik metrómegállónál szoktam egy szendvicset és egy tábla csokit venni, hogy bírjam a munkát. Ez mintegy a rituálé része, mindig ugyanott vásárolom meg ezeket.
Ahogy most tegnap fizettem a dolgaimért, a pénztárnál álló iráni kinézetű lánnyal a következő párbeszéd alakult ki:

Lány: Tudom, hogy nemet fogsz mondani, de azért megkérdezem: Kérsz hozzá zacskót?
Én: Ja, nem kérek, köszi.
Lány: Nagyon helyes, véded a környezetet.
Én: De mondd, te így emlékszel rám, és tudod, hogy nem szoktam zacskót kérni?
Lány: Igen.
Én: Ez szép teljesítmény, ugyanis átlag havonta egyszer szoktam nálad járni.
Lány: Igen? Nekem sokkal gyakoribbnak rémlik.

(Ezt követően belementem egy fejtegetésbe arról, hogy ilyenkor ügyelni megyek, hogy orvosként dolgozom, alkoholistákat és drogosokat kezelve, ő pedig nagyszerűnek találta, hogy vannak ilyen remek emberek, akik vállalják ezt a nehéz munkát.)

A dologhoz tegyük még hozzá, hogy mindez Stockholm egyik legforgalmasabb metróaluljárójában zajlott, szóval olyan, minta mondjuk Budapesten a Nyugati téren lévő újságosnál zajlott volna a sztori.

Ez a kis kedves jelenet egészen feldobott, és sokkal jobb hangulatban láttam el a Nyárközép ünnepére eső, amúgy nem különösebben könnyű ügyeletemet.

Azóta csak azon töprengek még, hogy vajon egy Rain Man-szintű memóriával megáldott trafikoslányról van szó, aki minden egyes ügyfelének vásárlási szokására emlékszik, vagy netán bennem van valami különleges...?

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://noreg.blog.hu/api/trackback/id/tr946396241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lady.Bird 2014.06.23. 19:58:02

ide nézek hébe-hóba, kommentelni mostanában máshol sem szoktam túl sokat

a dél-koreai posztjaidat hirdettem egy másik fórum-beli ismerősnek, aki tovább hirdette azt koreai-film-kedvelőknek, úgyhogy esetleges megnövekedett érdeklődés emiatt is lehet

estrella_ 2014.06.25. 14:19:06

Az is lehet, hogy kikezdett veled a lány. ;)

Már akartam korábban is kérdezni, hogy a tegezés tényleg teljesen általános a svédeknél? Úgy értem, a rendőr is tegez, ha például megállítja az autódat? Vagy te a gyereked igazgatóját? Vagy téged a betegeid?

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2014.06.26. 10:57:57

@Lady.Bird: Köszönöm szépen, örülök neki, hogy a hosszú hallgatásom alatt sem hagytál el. :-)
Azt pedig külön köszönöm, hogy reklámoztad a blogomat.
Igen, ez a megnövekedett érdeklődés a Korea-tárgyú posztjiam iránt nekem is feltűnt, észre is vettem azt a linket, ami a koreai filmes fórumból mutat a blogomra.
Köszönöm! :-)

@estrella_: Hát lehetni éppen lehet, ez nagyon jól is esne a lelkemnek, de nehezem tudom elképzelni, hogy miért akarna valaki kikezdeni velem. :-)

A tegezésre a válasz egyértelmű igen, az összes kérdésedre.
A svéd nyelv nem ragozza az igét számban és személyben, úgyhogy a tegezés/magazás kérdése a névmás megválasztásával egyenértékű.
Ez pedig gyakorlatilag minden esetben a „du” (te).
A magázásnak az felelne meg, ha a többes számú alakot használnánk: „Ni” (ti). Ezt nagy néha írott szövegben látom (illetve én is használom), az ünnepélyes vagy hivatalos stílus keltése érdekében (például egy meghívón vagy egy orvosi beutalón), így, nagybetűvel; de élőszóban még soha sem hallottam használni.
Egy további, magázáshoz hasonló alternatíva a névmás kerülése, ha tehát a betegem a „du” helyett azt mondaná, hogy „doktorn”, én meg a keresztnevét használnám névmás helyett. Nagyon ritkán, egy-két nagyon idős betegemnél előfordul, hogy így beszél velem.

A királyt nem illik tegezni, neki tényleg azt kell mondani a „du” helyett, hogy „kungen” – a miniszterelenököt viszont már simán tegezheti a riporter.

Ez az általános tegeződés egyébként nem spontán állt elő, hanem a 60-as, 70-es évek táján egy szándékos, politikailag motivált nyelvi reform eredményeként jött létre.

Bartush 2014.06.28. 21:55:04

Tényleg sokáig hallgattál, már azt hittem itthon ládázol...
Egyébként írhatnál a feldobott témákról. A gyerek hogyan folytatja tovább? Egyetem? Esetleg elreptetitek Afganisztánba svéd nyelvet tanítani?

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2014.06.30. 12:40:27

@Bartush: Nem, még nem.
Ha minden a tervek szerint alakul, előtte még lesz egy újabb geocaching kirándulás is, meg vendégek is éreznek hozzánk messziről...
Ha elég érdekesek lesznek ezek a programok (+ marad még időm írni is), akkor inkább majd ezekről írok, nem a régebbi eseményekről.

Talán egy bő hónap múlva többet tudunk arról, hogy Lea merre megy tovább.
Afganisztán (most, még...) nem esedékes, de azért vannak fantáziadús tervek is a tarsolyban. :-)
Bár én a magam részéről egyelőre jobban örülnék egy kevésbé eredeti forgatókönyvnek.