Friss topikok

  • arom: Igen, így nézve valóban az öregedés miatt lehetne több okkal depizni. Ó, nagyon szívesen meglátoga... (2018.12.12. 23:30) Húsz könyv
  • α Ursae Minoris: @Csodabogár: Igen, és a díszítés tartalmilag is egy balos-hippi-buudhista-keresztény keverék. Ezér... (2018.12.02. 12:02) Geocaching séták
  • Hobbiszakács: Aha...hm... aha--- a félig vízben álló fák pedig mangrovék. :-) (2018.11.12. 22:00) Oh say, can you see...?
  • α Ursae Minoris: @Csodabogár: A jövő héten lesz a parlamentben szavazás a Szövetség miniszterelnök-jelöltjéröl, Ulf... (2018.11.09. 18:19) Sokat akar a szarka...
  • α Ursae Minoris: @Hobbiszakács: Igen, és is hallottam róla. Az önmagában még egyáltalán nem extrém (illetve de, ex... (2018.11.01. 14:56) Találmányaim 2.

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Címkék

acc (1) ADHD (2) Afganisztán (1) Afrika (5) Ålesund (4) alkohol (2) állatok (2) álmok (34) alvás (1) Anglia (1) Anna (18) Ausztria (1) Ázsia (4) Balaton (1) Battlestar Galactica (9) Bayern München (1) blog (12) bölcsesség (2) bor (1) bosszúság (2) brazília (1) buddhizmus (7) címerek (4) családom (4) Csehország (1) csillagok (1) dánia (5) depresszió (14) design (1) DNA (2) Doctor Who (1) dráma (5) drogok (2) Egyesült Királyság (1) egyetem (5) Egyiptom (1) élet (14) erotika (12) eső (3) Eszter (4) Esztergom (3) ételek (9) Etiópia (1) feladvány (2) feminizmus (7) Ferenc pápa (2) festészet (7) fiatalság (1) filmek (26) filozófia (2) Finnország (1) Franciaország (1) Gandalf (1) gasztroblog (3) geocaching (34) Gödel (1) görögország (1) gyerekkor (2) Győr (2) halál (26) Harstad (5) Havel (1) hegyek (2) hideg (4) (1) homoszexualitás (5) höri (2) Huddinge (2) időjárás (1) imvns (1) India (1) iszlám (5) j-pop (1) Jämtland (2) Japán (2) játék (1) ji csing (1) Jucus (40) Juli (5) k-pop (12) kaland (8) kanada (1) karácsony (1) Katalónia (1) Katniss Everdeen (5) katolicizmus (8) katonaság (1) kémia (1) képek (26) kereszténység (34) kiribati (1) kolostor (4) költészet (13) kommunizmus (1) könyvek (33) Korea (27) közösség (1) kreativitás (2) kvantumfizika (1) lányaim (11) lányok (3) lappok (1) latin (1) Lea (9) Letterboxing (1) Lettország (2) líbia (1) Madagaszkár (1) Magyarország (10) Márai (1) masszázs (1) matematika (5) Mauritius (1) mese (1) Mosjøen (5) mosogatás (1) mrożek (1) munka (48) Munzee (1) nácizmus (2) Németország (3) Norvégia (29) nosztalgia (1) novella (2) nyaralás (3) nyelv (15) Olaszország (1) ördög (3) oroszország (1) Pali (1) Pannonhalma (1) pénz (1) Péter (2) Petra (4) pisi (2) poén (1) Pokémon (2) Polaris (1) politika (7) Pollyanna (1) prostitúció (8) pszichiátria (3) pszichológia (3) pszichoterápia (2) Rammstein (1) Ramon (1) rejtvény (6) remény (1) Roger (7) romantika (9) ruhák (1) sakk (1) sapka (2) sci fi (39) séta (2) Skandikamera (1) Skarpnäck (9) sopron (1) Star Wars (2) Stockholm (50) svéd (6) Svédország (25) svenska (4) szabadkőművesség (5) szabadság (1) szegénység (2) szerelem (2) szerencse (1) szerepjáték (1) szeretet (1) szex (17) szimbólumok (2) Szíria (1) szobrászat (2) szorongás (1) tánc (3) tavasz (1) térkép (1) Tetovált Lány (2) Thaiföld (8) titok (1) Törökország (2) toscana (1) Ukrajna (1) USA (4) utazás (11) vallás (16) Vége (1) vitorlázás (2) Ylvis (2) zászlók (26) zene (13) zöld foki szigetek (1) zsidóság (7) Címkefelhő

Látogatók

Látogatók - térkép

Történetek és gondolatok Északról és Délről

2018.11.15. 16:03 α Ursae Minoris

Húsz könyv

Címkék: könyvek sci fi katolicizmus

Tavaly Stockholmban járt Sárosdi Lilla színésznő a „Vakság” című darabot előadni (majd miután hazaért Magyarországra, rögvest ki is robbantotta odahaza a #metoo magyar vonalát – a saját traumatikus élményét egyébként a darabba is beleszőtte, ott egy vak lány volt az áldozat).
A darab utáni beszélegtésen a rendező megemlített egy vak srácot, aki évi húsz könyvet olvas el hangoskönyv formátumban; majd feltette a költői kérdést, hogy közülünk, látó emberek közül vajon ki olvas el egy év alatt húsz könyvet.

Elgondolkodtam.
Nem tudom, elolvasok-e húsz könyvet évente – úgy gondolom, hogy nem, de mivel nem számolom, így nem is tudom a választ.

Úgyhogy elhatároztam, hogy 2018-ban számolni fogom, és a cél az, hogy elolvassak húsz könyvet.
Felmerült a kérdés, mi számít „könyvnek” – rendszeresen olvasom a Galaktikát, ha az könyvnek számít (végül is novellagyűjtemény...), akkor máris van 12 pontom. Végül azonban úgy döntöttem, hogy keményen nyomom, és a Galaiktikán kívül kell még további húsz könyvet elolvasnom.

Menet közban aztán rájöttem, hogy a kihívas azért megváltoztatta az olvasási szokásaimat: Minden bizonnyal többet olvasok, de nem olvasgatok bele egy-egy novella kedvéért gyűjteményes kötetekbe, nem vágok bele nagyobb, nehezebbnek ígérkező művekbe (például a sógorom filozófiai értekezésébe – ezt nyilván illenék elolvasni, másrészt biztos lassan menne, és így rontaná a statisztikámat, úgyhogy 2019-re halasztottam), a rövidebb, vékonyka könyvek viszont hirtelen vonzóbbak lettek a számomra.

Mostanra (november elejére) meglett a húsz könyv, úgyhogy azt lehet mondani, hogy túl is teljesítettem a célt.

Az alábbi könyveket olvastam el:

1. Michel Houellebecq: A harcmező kiterjesztése
Nagyon tetszett a Behódolás – nemcsak jövőkép miatt, hanem még inkább azért, amilyen öniróniával bemutatja a megkeseredett, cinikus, középkorú értelmiségi férfit. Persze, hogy akartam Houellebecq-től további könyveket is olvasni.

2. Jeff Carlsson: Fagyott égbolt
Sci-fi, érdekesnek ígérkezett, de végül nem nyűgözött le – igazából egy trilógia első része, de nem hiszem, hogy a másik két könyvet is el fogom olvasni.

3. Ferenc pápa: Isten neve irgalmasság
Ez tetszett. Ráadásul jó vékony, pár nap alatt kiolvastam.

4. Kazuo Ishiguro: Never let me go
Ez nagyon jó könyv. Eleve rokonszenves dolog, ha egy Nobel-díjas szerzőtől olvashatunk science-fiction témájú alkotást, ez növeli a műfaj rangját.
Ez a könyv megérdemelte volna, hogy írjak róla egy külön posztot a blogomban.
Egy érdekes módon nyomasztó világban játszódik. A számomra a pszichológiai vonal volt az érdekes, hogy a szereplők hogy fogadják el teljes természetességgel (és lázadás nélkül) a sorsukat. Ugyanakkor az író azt nyilatkozta, hogy számára nem a világ (és a beletörődés) volt a fontos, ő egy „szerelem a halál árnyékában” történetet akart írni. Fura, mert számomra pont ez a szerelmi szál nem is tűnt különösebben relevánsnak.

never-let-me-go-30.jpg
5. Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Hazatérés
Újabb sci-fi, klasszikus szovjet szerző-testvérpártól. Ezen a jövőképen (kommunista idill) azért fogott az idő, mai szemmel már egy kicsit helyenként megmosolyogtató a könyv.

6. Tolvaly Ferenc: 40 nap lélekúton
Ez egy nagyböjti elmélkedés, így is olvastam, a Nagyböjt alatt, mindig az aznapi szakaszt.

7. Vladimír Páral: Rómeó és Júlia 2300
Egy újabb kelet-európai sci-fi. Páral más sci-fi tárgyú műveihez hasonlóan van benne valami kedves, ártatlan naivitás. Ami azért fura, mert Páral más, a mai világban – jellemzően egy vegyi üzemben – játszódó művei (Vihar a lombikban; Gyilkosok és szeretők) olyan depressziósan realisták, hogy az életkedvem is elment, amikor annak idején olvastam őket.

8. Henri Boulad SJ: Teózis
Lelkesítő gondolatok egy jezsuita atyától.

9. Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám
Na, ez aztán egy jó könyv! Kicsit fura (vannak benne például beszélő macskák, akik egyrészt macskák, másrészt személyesen Karinthy és Kosztolányi), de nagyon érdekes. Kifejzetten ajánlom!

10. Robert Charles Wilson: Misztérium
Wilson az egyik kedvenc sci-fi szerzőm, szerintem nagyjából minden könyvét olvastam, ami magyarul megjelent.
A könyvei jellemzően a mai világban játszódnak (vagy legalábbis innen indulnak ki), ahol aztán valami különleges esemény megzavarja a dolgok normális menetét – majd azt mutatja be, hogy mindez hogy befolyásolja a hétköznapi emberek életét.
Kedvenc könyveim tőle a Pörgés és az Affinitások.

11. Christopher Priest: Kifordított világ
Na, ez aztán még egy érdekes könyv.
Az élményhez hozzátartozott, hogy e-könyvben olvastam el, szó szerint egy ültő helyemben (egy repülőút alatt). Eleve egy fura alaphelyzet van (az emberek korát „mérföldben” mérik, és utazgatnak a „múltba” meg a „jövőbe”), aztán amikor nagyjából már értenénk és elfogadnánk egy adott felállást, akkor jellemzően mindig kiderül, hogy nem úgy vannak a dolgok, ahogy addig hittük.
Igazából maga a világ az izgalmas benne, a történet inkább csak annyiból, ahogy egyre többet (vagy egyre kevesebbet...) tudunk meg általa a világról.
Ezt is kifejezetten ajánlom – legalábbis az elvont művekre fogékonyabb olvasóimnak.

12. Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Igen, Houellebecq is kezd a kedvenc íróim közé tartozni...

13. Varga László: A bőrünk alá bújt Isten
Újabb lelkiségi irodalom a kaposvári püspöktől.

14. Timothy M. Gallagher OMV: The Examen Prayer
Na, ez meg aztán főleg pláne lelki irodalom – Szt. Ignác nyomán.
A könyv a nap végi visszetekintő elmélkedés (Examen) gyakorlatáról szól.

15. Tove Jansson: Muminpappans memoarer
Valamennyire talán Magyarországon is ismert a Múmin mesevilág.
Ebben a könyvben a Múminpapa nekiáll megírni az emlékiratait – érdekes mű maga a könyv, mert egyrészt van egy fő történetszál, a „jelenhez” képes egy generációval korábbi időkről szóló memoár, másrészt a könyv (az emlékiratokkal párhuzamosan) bemutatja azt is, hogy a jelenkori szereplők hogy reagálnak az emlékiratokban megfogalmazottakra, miközben az is szóbakerül, hogy természetesen az emlékezet és az alkotás torzíthat is, úgyhogy esetleg „valójában” nem is pontosan úgy történtek a dolgok, ahogy a könyvben áll...

16. Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek
Esetleírások az egzisztenciális pszichoterápia világából. Szembenézés az öregedéssel, elmúlással, az élet elkerülhetetlen bizonytalanságával, ilyesmi – ezzel együtt a könyv jó humorral van megírva, kifejezetten élvezetes olvasmány.

17. Elias Wessén: De nordiska språken
Egy kis nyelvészeti szakirodalom. Az északi germán nyelvek története.

18. Martin Buber: Én és Te
Annak idején sokat hallottam erről a könyvről zengedezni. Egy kedves ismerősöm nemrég mesélte, hogy gyakran szemezget belőle idézeteket, viszont sosem olvasta el az elejétől a végéig. Egy kicsit azért is esett a választásom erre a könyvre, mert olyan kis lapos és rövid.
Viszont helyenként elég elvont filozófiai magasságokba emelkedik, úgyhogy nehezebb volt olvasni, mint amire számítottam. Azt mondanám, hogy talán úgy a negyedét értettem a könyvnek – viszont az, amit értettem belőle, az tetszett.

19. Jonas Jonasson: Analfabeten som kunde räkna
A százéves ember, aki kimászott az ablakon... minden bizonnyal odahaza is ismert könyv (és film), de talán a szerzőnek ez a könyve (Az analfabéta, aki tudott számolni) is megjelent magyarul. A főszereplő ezúttal nem egy idős svéd férfi, hanem egy fiatal afrikai nő, de egyébként nagyon-nagyon hasonlít a könyv Százéves emberre. Mintha ugyanazt olvasná az ember, csak ezúttal más szereplőkkel.

20. Martin Werlen: Hova jutnánk?
Egy svájci püspök, bencés (ex-)apát, könyve.
Véltlenül kerül hozzám, de örülök, hogy hozzám került. Érdekes, bátor kérdésfelvetések arról, hogy milyennek kellene lennie az egyháznak; hogy meg kellene térnünk abból, hogy eddig a nőkkel, a melegekkel, a bevándorlókkal bántunk. És hogy miként lehetne igazán felmutatni Jézust a világnak.

Ezek voltak tehát az (elejétől végéig) kiolvasott könyvek.
Ezen kívül pár Galaktika. Timothy M. Gallagher egy másik könyvét is olvasom apránként, a felén túl tartok, de azt nem fogom kiolvasni az év végéig. Meg volt még egy könyv, amibe belekezdtem, de nem olvastam végig.

Hát akkor ennyit a teljesítményolvasásról.
És akkor most már végre visszatérhetek ahhoz, hogy az élvezet kedvéért olvassak.

19 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://noreg.blog.hu/api/trackback/id/tr1614374399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2018.11.18. 10:12:49

Jó poszt! És érdekes lista.

A televízió és az Internet előtt az olvasás életmód volt. Az, akinek az olvasás örömet okozott már februárban végzett az évi húsz könyvvel. De mi maradt meg belőlük?

Hiába erőlködöm, néhány kultikus regénynek – Zabhegyező, A kis herceg, A Mester és Margarita – csak a címe és a szerzője maradt meg, miközben Tom továbbra is festi – jobban mondva festeti - Polly néni kerítését.

A szimpatikus regényhősök „életben maradtak”, néha „hallom” Sam Hawkins vihogását, és „látom” a szabadulásán ügyködő Trenk Frigyest, Edmond Dantèst és „Pillangót”, a Vaskapu örvényeit figyelő Tímár Mihályt, de még a szauna-vetélkedőt megnyerő Mattit és a fürdőkádban szánkóztatott Naskát, a 90 éves, lapp öregasszonyt is. És amikor a „páratelt levegő szokatlan nyomással préseli a koponyatetőt, és szaggat az ember csontja”, akkor a Láthatatlan légiót is!

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.11.20. 18:26:38

@Hobbiszakács: Igen, a jelenséget ismerem.

Mondjuk pont a „Kis herceg”-re elég részletesen emlékszem (nem csak a közhellyé idézett „Jól csak a szívével lát az ember” és „Felelős vagy azért, akit megszelidítesz” gondolatok erejéig, hanem az egész történetet, a különféle bolygók lakóit, és a romantikus-szomorú befejezést is konkrétan vissza tudom idézni), de a Zabhegyező nekem is eléggé kiesett.
Pedig emlékszem, hogy valaki azt mondta, hogy olyan vagyok, mint a főszereplő, és ezt sértésnek kellett volna vennem – de amikor elolvastam a könyvet, akkor én is úgy gondoltam, hogy van hasonlóság.
De hogy miről szólt a könyv úgy egyáltalán...?
Valami tinédzser (?) fiú van benne, meg valami tóba fagyott kacsákról (?) beszélgetnek az elején...
Ezzel együtt persze felháborított, amikor megtudtam, hogy új magyar fordítás készült, „Rozsban a fogó” címmel, úgy éreztem, hogy ez az elárulása az eredeti műnek, ahogy mi emlékszünk rá – még ha igazából nem is emlékszem rá...

arom 2018.11.30. 00:37:05

A rozsban a fogó az nagyon gáz... :(

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.02. 11:58:20

@arom: El is olvastad az egészet (mármint az új fordítást)?
Vagy csak beleolvastál, és az is elég volt...?

arom 2018.12.02. 21:37:17

Nem akarom elolvasni. :(((

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.03. 09:29:52

@arom: Megértem.
Mégiscsak a Zabhegyező az „igazi”. :-)

És lehet, hogy tényleg (újra) el kellene olvasnom...

arom 2018.12.04. 08:42:40

Szerintem az a cím kivételesen jól el lett találva, még ha nem is szó szerint ugyanaz, mint az eredeti. Már Szent Jeromos idejében nagy viták folytak a szó szerinti és a "lélek szerinti" fordításról, és mondanom sem kell, hogy én az utóbb híve lennék bármely korban. Szóval egészen biztos, hogy az új fordítás pontosabb, de valami elveszett belőle. Mindazonáltal maga a könyv nekem nem volt akkora élmény (eredeti címén sem), mint amit vártam tőle, talán most jobban érteném, de épp nincs a kezem ügyében.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.06. 20:53:07

@arom: Talán most már jobban értenénk...
Bár a könyv (ha jól rémlik), egy kamasz (vagy legalábbis egy fiatal srác) keresgéléséről szól, az élet céltalanságáról, meg ilyesmi – lehet, hogy érett, befutott, családos emberként már távolabb áll tőlünk ez az érzésvilág.
Ugyanakkor az is lehet, hogy valami egészen másról szól – ahogy írtam, már csak nagyon ködös emlékeim vannak róla.

arom 2018.12.07. 15:54:16

Nekem is ködösek, bár nem vagyok épp érett, befutott, családos ember.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.07. 17:42:39

@arom: Nem??
Én érettnek ismerlek – vagy legalábbis kellemesen cinikusnak, ami azért close enough.

Családos is vagy, ember is...

A befutottság viszont nehezebben definiálható – az valahol talán attól függ, hogy mi volt az eredeti cél, aztán ahhoz képest mi lett belőlünk...

arom 2018.12.07. 21:05:29

Hát bizonyos értelemben persze, bár az aktuálpolitika épp szeretné nem családnak tekinteni azt, amiben pl én élek. A többi meg még bonyolultabb.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.08. 17:35:03

@arom: Aktuálpolitika...
Nehogy már az Orbán Viktor szabja meg az önképedet!
Őt sem nagyon foglalkoztatja, hogy te mit gondolsz róla, úgyhogy neked sem érdemes sokat rágódni azon, hogy ő meg a barátai mit gondolnak a te életállapotodról.

arom 2018.12.08. 20:51:30

Hát ja, amúgy egy gyerekeit egyedül nevelő középkorú közalkalmazott nő az maga a befutás.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.09. 07:33:57

@arom: Úgy tűnik, hogy ebbe a középkorúságba előbb-utóbb mindnyájan belefutunk...

arom 2018.12.09. 11:15:42

Neked az jött le, hogy az a bajaim legfőbb oka? :D

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.09. 17:29:13

@arom: Eddig nekem még igazán az sem jött át igazán, hogy bajod van.

De ha meg akarod az osztani velem a gondolataidat, érzéseidet, akkor szívesen meghallgatlak – akár itt, akár valami más, privátabb csatornán keresztül.

arom 2018.12.10. 12:45:55

Most csak arra értettem, hogy felsoroltam három dolgot, amiből pont azt emelted ki, ami a legkevésbé probléma, és amin egyébként sem lehet változtatni :)
Amúgy szívesen megosztanám, de csak élőben.
A befutásomhoz adalék, hogy pl nem tudtam elmenni Bécsbe Paul McCartney koncertre a múlt héten. Szerintem ez azért nem egy befutott állapot, de ezzel sokan vagyunk hasolóképp kis hazánkban.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.12.11. 18:58:46

@arom: Kinek mi a probléma...
Az öregedés sokaknak pont ezért nehéz, mert nem igazán tudjuk befolyásolni, és kegyetlenül visszafordíthatatlan.
A családi helyzet és a karrier legalábbis elvileg befolyásolható, és akár még kedvező fordulatok is állhatnak előttünk.

Szívesen meghallgatlak élőben.
Mostanában nem készülök Magyarországra – nincs esetleg kedved kijönni hozzánk Stockholmba? Meghívlak a repülőjegyre, és lakhatsz itt nálunk.

arom 2018.12.12. 23:30:52

Igen, így nézve valóban az öregedés miatt lehetne több okkal depizni.
Ó, nagyon szívesen meglátogatnálak benneteket, és a lakhatást is nagyon köszönöm, de repjegyek vannak elég olcsón, azt megoldom, csak az időpontot kell konkretizálni.