Igazából ezzel a képpel illett volna kezdenem: egyrészt (és főleg), mert ez apósom képe, másrészt mert ez a festmény van a nappalinkban a főhelyen.

Jucus képzőművész családból származik (az édesapja grafikusként, édesanyja rajztanárként dolgozott, de mindketten alkottak saját műveket is, vagy talán néhanapján még most, nyugdíjasként is így tesznek), nem teljesen véletlen hát, hogy ő maga aranyművesként is részben hasonló pályán indult el.

Jucus szülei közül a apósom a termékenyebb alkotó. Sok szép képe van odahaza „a padláson", sajnálom is, hogy nem szerveztünk neki valami kiállítást.

Tőle kaptuk ezt a képet.
Vörösberényt ábrázolja, ahol a családnak van egy kis nyaralója. Apósom amúgy is nagyon szereti ezt a környéket, a legtöbb képe a Balaton videkét ábrázolja.

A képre felül egy amolyan múzeumokban szokásos lámpát szereltünk, ez magyarázza a drótot, ami esetleg feltűnhet a figyelmes szemlélőnek.
Ha valaki szívesen venne egy képet az alkotótól, akkor írjon nekem nyugodtan, szívesen összehozom a találkozást.