Egyszer bizonyos okokból kifolyólag elmentem egy hétköznapi misére a jezsuitákhoz (normál körülmények között egy másik templomba szoktam járni, és jobbára csak vasárnap).

Meglepetésemre egy híres embert láttam ülni két sorral magam előtt, a (korábbi) svéd környezetvédelmi minisztert, Andreas Carlgrent.
Ez már önmagában is elég lenne a meglepődésre, hiszen itt a katolikus vallás ugyancsak kisebbségben van, a hívősereg pedig nagyrészt (bár nem kizárólag) bevándorlókból áll (legyelek, dél-amerikaiak, olaszok stb.). Szóval egy született (és befolyásos!) svéd már önmagában is érdekes jelenség egy katolikus templomban. Különösen így, hogy hétköznapi miséről van szó, és az illető áldozik is.

A dolog azonban azért igazán izgalmas, mert ő volt Svédország első (és tudtommal mindezidáig egyetlen) nyíltan homoszexuális minisztere.

A misén egy másik hasonló korú férfi társaságában volt, aki nagy eséllyel a férje lehetett.
Ez mellesleg annyira közismert tény erről a politikusról, hogy ez aligha kerülhette el a (pont a sokoldalú képzettségükről is ismert) jezsuiták figyelmét.

Hazaérve utánanéztem a dolognak a Wikipédián, és azt láttam, hogy jól rémlett: valóban ő volt az, akit láttam, és tényleg katolikus (méghozza valószínűleg felnőttként áttért lehet, mert úgy tűnik, a szülei viszont nem voltak azok).

Ezt követően egy másik híres ember, Alice B. Toklas jutott eszembe.
Gondolom hozzám hasonlóan sokan csak a Picasso kalandjai című klasszikus (svéd) filmből hallottak Gertrude Stein élettársáról, de a helyzet az, hogy Alice valóban létező személy.
Gertrude Stein sikeres, gazdag műgyűjtő (és részben művész) volt, abban a körben, ahol forgott, nem is okozott különösebben problémát, hogy egy másik nővel él együtt.

Gertrude a műtárgyainak egy részét Alice-ra hagyta a végrendeletében; azonban Gertrude örökösei nem tartották tiszteletben a végrendeletet, és mivel hivatalosan ugyebár nem lehettek házasok, Alice-nak nemigen volt törvényes lehetősége megvédeni magát – az örökösök lassanként elhordtak minden értékes műtárgyat, Alice B. Toklas pedig végül szegénységben halt meg.

Alice (aki eredetileg zsidó volt) mindig is Gertrude-ot szerette, annak halála után is az ő emlékének élt.
Idősebb korában találkozott egy pappal, aki elmagyarázta neki, hogy ha katolikus hitre tér, akkor a mennyben majd talán találkozhat Gertrude-dal – így hát Alice katolizált, és hívő katolikusként halt meg.

Remélem hát, hogy most tényleg együtt van a szerelmével.