Arthur C. Clarke - Fredrik Pohl: Végső bizonyítás
Bizonyos értelemben tetszett a könyv. Élvezetesen, olvasmányosan van megírva. A könyv célja szemlátomást egyrészt a matematikának, másrészt Sri Lankának a népszerűsítése. Ezeknek a céloknak jól megfelel, sok érdekeset megtudunk a számelmélet alapjairól és a tamil kultúráról.
A Sri Lanka-vonal egyértelműen Arthur C. Clarke nyoma a könyben. Viszont, sajnos, minden másban inkább Fredrik Pohl stílusa érződik rajta - ő kétségkívül olvasmányosan tud írni, de nélkülözi ACC zsenialitását.
A cselekményszövés nem mondható sablonosnak, bár különösebben eredetinek sem. Inkább olyan ötletszerüen kanyarog erre-arra a történet. A Fermat-sejtés bizonyítása elvileg kulcsmomentuma lenne a könyvek, de nem derül ki, hogy mi is tette alkalmassá a főhőst arra, hogy megtalálja a bizonyítást (túl azon, hogy nagyon akarta), és a történet további része szempontjából nincs is különösebb jelentősége ennek a bizonyításnak (túl azon, hogy ennek köszönhetően vált híres emberré a főszereplő).
Pár apró hiba bosszantott - a tudományos tévedések különösen irritálnak, mert egy igényes SF-műtől elvárom, hogy a szerző ismerje korunk fizikai (biológiai stb.) eredményeit és képes legyen az ebből adódó következtetéseket levonni.
1. A protezoárok űrhajója 0,94c-vel száguld a Föld felé. "Néhány fényév" távolságban nekiállnak párosodni, hogy a Föld eléréséig ("tizenöt földi évnyi idő" alatt) utódaik születhessenek és azok elérhessék a serdülőkort. A könyv szerint a Földön is kb. 15 év telik el az űrhajók megérkezéséig. Csakhogy egy ekkora sebességgel haladó űrhajó belső ideje szerint - a relativisztikus időrövidülés miatt - nem 15 év, hanem sokkal kevesebb idő telik el, amíg megteszi ezt a (jelek szerint kb. 15 fényévnyi) távot.
2. Miután a Hold viszonylag könnyen elérhetővé válik, olimpiát rendeznek, többek között olyan sportágakból, amelyek a Földön nem lennének lehetségesek. Ezek egyike a sajáterős repülés, aminek egyik formájában ballonokkal emelkedik fel az ember, és az izomerőt csak az előrehaladáshoz használja.
Ezzel a leírással az a gond, hogy ez a Holdon semmivel sem egyszerűbb, mint a Földön (Arkhimédesz törvénye folyományaként), sőt mivel a Hold kisebb gravitációja miatt kisebb a légnyomás (a könyv leírása szerint a sportcsarnokban ugyan mesterségesen megnövelt, ámde így is a földinél alacsonyabb nyomás uralkodik), igazából még nehezebb is (amennyiben itt nagyobb ballonra lenne szükség, mint a Földön).
Összességében kellemes nyári olvasmánynak tartom a könyvet, egyszer el lehet olvasni, de nem egy remekmű.
