Ez igazából nem is tartozik a kedvenc zászlóim közé, de a következő történet mégis érdekessé teszi a számomra, a hozzá tartozó országgal együtt.Már régóta hiányoltunk valamiféle (vallási) közösséget itt Stockholmban, míg végül tavaly nyáron/ősszel, elsősorban Jucus kezdeményezésére, belevágtunk a megszervezésébe.
Itt van a sok lelkes fiatal (meg a néhány lelkes középkorú), úgyhogy végül is csak javasloni kellett, és máris összejött egy szép kis csapat az itteni magyarokból, és elindítottunk egy (alapvetően katolikus) közösséget, hetente összejárunk, beszélgetünk, imádkozunk, Bibliát olvasunk, újabban néha már éneklünk is.
Nemrég felvetődött, hogy valami nevet kellene adni magunknak. A kézenfekvő ötletek mellett pár szokatlan, eredeti elnevezés is szóba került.
Ezek egyike volt, hogy hívjuk a csoportot egyszerűen „Mauritius”-nak.
Az elnevezés apropóját az adta, hogy az első összejövetelünk Szent Móric (vagy latinosan Mauritius) napján volt. Maga a szent is példaértékű lehet a számunkra, másrészt ha az azonos nevű országra gondolunk, akkor a pihenésre, feltöltődésre, „földi paradicsomra” asszociálunk – végül is efféle dolgokat vár el az ember egy imacsoporttól is.
Ha aztán megnézzük a zaszlót (ez most már az én egyéni eszmefuttatásom), akkor némi jóindulattal (=erőltetve) úgy is föl lehet fogni, mintha a magyar zászló közepébe lennének a svéd kék-sárga színek beillesztve, úgyhogy már csak azért is passzol ez egy svédországi magyar közösséghez.
Mindenesetre elhatároztam (és ezúttal itt ünnepélyesen meg is ígérem), hogy amennyiben ez lesz a kis imacsoportunk neve, akkor beszerezek egy mauritiusi zászlót, és azt fogom kitenni, valahányszor nálunk lesz az összejövetel. :-)
A föntebb látható zászló egyébként 2:3 arányú, és csak szárazföldön használatos (a tengeri változatok ismertetésétől most eltekintek).
