A királylány a kastély legmagasabb tornyában állt, a varázstükör előtt.
– Szépséges vagy, úrnőm, olyan a bőröd, mint a legfinomabb selyem – mondta a tükör.
– Ugyan már – válaszolt szomorúan a királylány – egyre több a ráncom, nézd csak meg itt a szemem sarkánál, meg a homlokomon.
– Ajkad olyan vidáman és étvágygerjesztően piroslik, mint a felföldjeinken termő legvidámabb alma – folytatta a tükör.
– Szorgos kalmárok hoztak napkeletről leleményes pirosító krémeket, annak színét látod. Máskülönben vékony és egészen bágyadt színű lenne a szám.
A tükör nem adta föl:
– Hajad úgy hullik alá, amint az északi hegység dús zuhatagjai. Boldog lenne az a férfi, aki megsimíthatná fürtjeidet, élvezvén bársonyos érintését. Bizony még az óceán túlsó partjáról is érkeznek kérők, boldogan vállalva a tengeri út ezernyi veszélyét, pusztán a hajad látványáért.
– Törik. És hiába vágatom le, hiába kenem újabb meg újabb balzsamokkal, az sem segít.
A tükör most a királylány ruháira és ékszereire reflektált:
– A birodalom legügyesebb szabói kiváló munkát végeztek, amikor a legfinomabb anyagokból megvarrták neked ezt a pompás öltözéket. Remekül kiemeli előnyös alakod szépségét. Kacérul, ámde az illendőség határain belül maradván felsejlik melled formás dombja. Derekad karcsúsága lenyűgöző ebben a ruhában. A suhogó és merészen felvágott szoknya vidáman lobog, ahogy lépsz. Diadémod, fülbevalód és nyakéked pedig méltán keretezik az arcod, noha a birodalom legszebb gyémántjának ragyogása sem mérhető szemed csillogásához.
– Elhíztam, az a nagy helyzet. Legalább tíz kiló feljött rám, és ezt már a buggyos bársony sem fedi el. És ez a nyaklánc sem takarja el a tokámat, nézd csak meg, itt ni.
A tükör tett még egy utolsó kísérletet:
– Úrnőm, szépségednek híre eljutott mindenhová, nem csupán a birodalomban, de még a messzi szigeteken is, ahová még a legfürgébb hajóval is egy hétbe telik az út. Festett képecskéidet őrzik a nemesek és polgárok, rólad énekelnek a mesterlegények is a kemence mellett, de jelen vagy még a parasztlegények szennyes álmaiban is. Sőt egyik-másik udvarhölgy titkos szerelmét is elnyerted. Bizony, te vagy a legáhítottabb nő nemcsak a birodalomban, de az egész földrészen.
– Ugyan már, nem kellek én senkinek – szomorkodott a királylány.
– Úrnőm, csodálatos vagy.
– Egy rusnya béka vagyok. Egy ronda, kövér varangyosbéka – mondta elkeseredetten és dühösen a királylány.
A tükör szomorúan sóhajtott egyet, a szépséges királylány pedig pukkant egyet, és békává változott.