Friss topikok

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Címkék

acc (1) ADHD (2) Afganisztán (1) Afrika (5) Ålesund (4) alkohol (2) állatok (2) álmok (35) alvás (1) Anglia (1) Anna (19) Ausztria (1) Ázsia (4) Balaton (1) Battlestar Galactica (9) Bayern München (1) blog (12) bölcsesség (2) bor (1) bosszúság (2) brazília (1) buddhizmus (7) címerek (4) covid-19 (5) családom (5) Csehország (1) csillagok (1) dánia (5) depresszió (16) design (1) DNA (2) Doctor Who (1) dráma (5) drogok (2) Egyesült Királyság (1) egyetem (5) Egyiptom (1) élet (15) erotika (14) eső (3) Eszter (4) Esztergom (3) ételek (10) Etiópia (1) feladvány (3) feminizmus (7) Ferenc pápa (2) festészet (7) fiatalság (1) filmek (27) filozófia (3) Finnország (1) Franciaország (1) futás (1) Gandalf (1) gasztroblog (3) geocaching (35) Gödel (1) görögország (1) gyerekkor (2) Győr (2) haiku (1) halál (26) Harry Potter (1) Harstad (5) Havel (1) hegyek (2) hideg (4) (1) homoszexualitás (6) höri (2) Huddinge (5) Húsvét (1) időjárás (1) imvns (1) India (1) Irán (1) iszlám (5) j-pop (1) Jämtland (2) Japán (2) játék (1) ji csing (1) Jucus (41) Juli (5) k-pop (12) kaland (8) kanada (1) karácsony (1) Katalónia (1) Katniss Everdeen (5) katolicizmus (8) katonaság (1) kémia (1) képek (28) kereszténység (34) kiribati (1) kolostor (4) költészet (16) kommunizmus (1) könyvek (35) Korea (27) közösség (1) kreativitás (2) kvantumfizika (1) lányaim (12) lányok (3) lappok (1) latin (1) Lea (9) Letterboxing (1) Lettország (2) líbia (1) Madagaszkár (1) Magyarország (10) Márai (1) masszázs (1) matematika (6) Mauritius (1) mese (5) Mosjøen (5) mosogatás (1) mrożek (1) munka (50) Munzee (1) nácizmus (2) Németország (3) Norvégia (29) nosztalgia (1) novella (3) nyaralás (3) nyelv (15) Olaszország (1) ördög (3) oroszország (1) Pali (1) Pannonhalma (1) pénz (1) Péter (2) Petra (4) pisi (2) poén (1) Pokémon (2) Polaris (1) politika (7) Pollyanna (1) prostitúció (9) pszichiátria (3) pszichológia (3) pszichoterápia (2) Rammstein (1) Ramon (1) rejtvény (6) remény (1) Roger (7) romantika (9) ruhák (1) sakk (1) sapka (2) sci fi (39) séta (2) Skandikamera (1) Skarpnäck (9) sopron (1) sör (1) Star Wars (2) Stockholm (50) svéd (7) Svédország (27) svenska (5) szabadkőművesség (5) szabadság (1) szegénység (2) szerelem (2) szerencse (1) szerepjáték (1) szeretet (1) szex (17) szimbólumok (2) Szíria (1) szobrászat (2) szorongás (1) tánc (3) tavasz (1) tél (1) térkép (1) Tetovált Lány (2) Thaiföld (8) titok (1) Törökország (2) toscana (1) Trump (1) Ukrajna (1) USA (4) utazás (11) vallás (16) Vége (1) vitorlázás (2) Ylvis (2) zászlók (27) zene (13) zöld foki szigetek (1) zsidóság (7) Címkefelhő

Látogatók

Látogatók - térkép

Történetek és gondolatok Északról és Délről

2017.09.04. 19:22 α Ursae Minoris

Svéd zászló – másképp

Címkék: zászlók Svédország Stockholm

Állítólag nagy vitát váltott ki az a műalkotás, amit nemrég a stockholmi Kulturhuset előtt állítottak fel.
A vitáról nem tudok beszámolni, mert nem olvastam a kérdéses újságcikkeket.

Saját fantáziámból úgy képzelném, hogy az egyik oldal a nemzeti jelképek megcsúfolásáról, a másik oldal pedig a művészeti szabasdágról és a normakritikáról (ez egy divatos fogalom errefelé) írna lelkesen.

Ami az én számomra azért furcsa (már ha persze egyáltalán így van, mert mint írtam, csak elképzelem a vitát), mert a számomra éppen ellentételes jelentéssel bír a mű.

Szerintem azt jelenti ez az alkotás, hogy a svédek jelenleg egy töketlen népség (ez a kifejezés nagyjából ugyanígy a svédben is megvan*: har ingen stake); és itt lenne az ideje, hogy Svédország felálljon, hogy a svédek felemeljék a fejüket.

ingen_stake_1.JPG
___________________
* Apropó „megvan” – azt figyeltem meg, főleg blogokon, de egyéb helyeken is, hogy szinte senki sem tudja helyesen leírni ezt a szót és a ragozott formáit.
Megvan – egy sima igekötős ige, és ennek megfelelően egybeírandó, ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll.
„Nekem is megvolt ez a könyv annak idején.”
„Na, ezzel is megvagyunk.”
„Holnapra meglesz.”
...és így tovább.
De szinte mindenütt külön írják. Fel nem tudom fogni, hogy ilyenkor a „meg” milyen szófaj szerepét tölti be a szerző képzeletében.

Na, mindegy, ez most csak úgy kijött belőlem, mert ezen már sokszor bosszankodtam.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://noreg.blog.hu/api/trackback/id/tr4812803702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2017.09.05. 10:54:30

Az igekötő helytelen használata valóban káros jelenség - de nem az egyedüli a helyesírásunkat "megreformáló" tudatlanok részéről.
Néha egyszerűen arról van szó, hogy kellő műveltség híján nem értik az eredeti szavakat, illetve a szavak alkotórészeit.
Esetleg arról nincsen fogalmuk, mely nyelvből is vettük át a szót. Ami a kiejtés szempontjából nem mindegy, ugye.
Lásd a németből átvett "stop - statisztika - Starking alma" satöbbinél; míg az angolból-franciából átvett szavaknál az ejtés eltér - például "sztereó, sztoikus, sztár, sztupa"...
Vagy éppen a "cipzár". Ami eredetileg 'Zip fastener' volt, csak a német kiejtés zavart bele. A wiki szerint "Az angol zip szó egyik jelentése: gyorsaság, lendület, ebből egyértelműen következik a hazai villámzár elnevezés eredete." - Egyebekben én úgy hallottam, hangutánzó szóból ered: a húzózár efféle hangot ad működés közben.
A "villámzár" eredhet a franciából is: "fermeture Éclair".
A közlekedésben más jelentése van - kötelező a két forgalmi sáv "összefolyásánál" az "egy jobbról, egy balról" elv betartása például az USA-ban és Belgiumban 2014 márciusa óta:
"En circulation, ce principe s’applique lorsque deux voies se rejoignent. Les véhicules provenant des deux voies doivent alors s’intercaler en alternance4. Cela devenu obligatoire dans le Code de la route en Belgique le 1er mars 2014"

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2017.09.05. 10:57:02

Az angol szócikk megjegyzi, hogy az 1920-as évektől kezdve a cipzár része a városi folklórnak - viccek formájában. Ezek többnyire a "kizáráson" alapulnak, és a sliccekkel kapcsolatosak.

Ennyiben akár a fenti "kókadt" zászlóval is rokoníthatók :-P

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2017.09.05. 18:38:47

@Mormogi Papa:
"a németből átvett "stop - statisztika - Starking alma" satöbbinél"
Ez annyira igaz (és így egyben kapcsolódik is a blogomhoz), hogy magyar őseink valaha a Stockholm városnevet is a német szabályok szerint akarták kiejteni, így honosodhatott meg nyelvünkben az [s] hanggal való ejtés.
Míg a svédek [sztokkholm]-ot ejtenek.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2017.09.06. 14:00:20

@α Ursae Minoris:

Ezzel szemben született vietnamiaktól hallottam, amint a mifelénk 'Szájgon' kiejtéssel ismert fővárosukat 'Sáj-Gon' ként emlegették.

Valamint beszéltem egy Burkina Faso- ba valósi emberrel (a környéken volt rövid ideig üzletük, és franciául társalogtunk), aki hazáját 'Burkina Fásó'-nak ejtette - nagyjából úgy, mint a francia "fachot" szót...

Szóval vannak meglepetések :-)

Lady.Bird 2017.09.10. 07:32:51

Ha már kiejtés, mindig gondban vagyok az "os ischii" "nervus ischiadicus" és az összes ebből képzett anatómiai név kiejtésével...

"iszkii - iszkiadikusz" formában nem jön a számra, pedig az a jó latin kiejtés - nálam marad az "isii..." (encephalon - encefalon vagy enkefalon, de ott legalább magyarázza, hogy latinosan vagy görögösen ejtjük)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2017.09.10. 11:21:08

Hmmm, latin kiejtés...
Amerre csak jártam Európában, mindenhol más volt a "helyes latin kiejtés". (Ezt a bloggazda is igazolhatja, talán nálam nagyobb kitekintéssel.

De elégséges csak az ókori szerzők (auktorok), no meg a mitológiai alakok nevét vizsgálgatni... mert ott a különbségek már nem kizárólag kiejtésbeliek.

Mifelénk az "-osz, -iusz stb." végződés lett divatos, pedig a XIX. századi szerzőknél máig élnek a rövidebb alakok, mint mondjuk "Homér". (Vergil, Ovid...)

A kiejtés értelmezését jócskán nehezíti, hogy "közvetlen" élményeink nincsenek, nem is lehetnek az eredeti kiejtésről - ami maga is jócskán változott az évszázadok során. No és melyik állapotot tekinthetjük alapnak? A klasszikus vagy netán a vulgáris latint; vagy egy önkényesen meghatározott dátumhoz kötnénk?

Nem könnyíti meg dolgunkat az sem, hogy egyes hangok jelei konkrétan nincsenek meg a klasszikus latin írásban - nincsen különbség az "i" és "j"; az "u" és "v"; a "c" és "k" között - mivel nincsen rájuk jel.

A mai napig vitatott, hogyan kell ejteni: 'Cicero', 'Kicero', 'Cikero' vagy netán 'Kikero'...
(Nyelvészet órákon sokat röhögtem - persze magamban - az efféle mondatokon: "Ezt az ősmagyarok így ejtették". Ki tanúsítja? :-))) Pedig az efféle kérdéseken késhegyre menően vitáztak jó nyelvészeink...

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2017.09.10. 14:57:36

@Lady.Bird: Igen, az sch betűkapcsolat igencsak csábítana a németes kiejtésre...
De valóban, az [iszkiádikusz] ejtés a helyes.

Az encephalon már duplacsavar - egyrészt a görög szót akarnánk latinnak ejteni, ráadásul a németektől átvett latin ejtéssel.
Mert valóban, hogy @Mormogi Papa: is írja, nem igazán tudjuk, hogy milyen volt az eredeti ejtés.
De a "modern" latin ejtés is eltér országonként.
Amennyire én tudom, az kifejezetten német vagy nemetektől átvett ejtés hogy a Caesar vagy a ratio szavakban [c] hangot ejtsünk, mások esetleg [sz], [cs] netán [s] hangokkal ejtik ki ezeket a latin szavakat.

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2017.09.10. 20:48:59

Ami a kókadt zászlót illeti, az nem is (lehet) zászló, hiszen a szabályok értelmében a svéd zászlót minden este be kell vonni.

"Under hela året ska flaggan halas vid solens nedgång, dock senast klockan 21.00."

Amikor pedig bevonják, a szabályok értelmében úgy kell(ene) összehajtani, hogy a sárga szín ne látszodjon.

flagghuset.se/support/flaggregler/

Nem egy egyszerű feladat.

www.youtube.com/watch?v=z8DzDQ1ggT8

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2017.09.11. 16:18:14

@α Ursae Minoris: Plusz a szavak kölcsönzésekor és azt követően bekövetkező változások :-)
Így lészen az "Italiano"-ból Talján (mert az I hangsúlytalan), viszont a Scola-ból (ejtéskönnyítő betoldással) iskola; a franciáknál pedig a Hospital-ból meg a Hostel-ből Hôpital és Hôtel; itt nem is tudom, mi volt előbb: a mássalhangzó eltűnése vagy a középkori kódexmásolók rövidítése...
Persze sorolhatnánk vég nélkül, akár a modern japánba "átemelt" angol szavak változásáig :-P
pl. "sarariman" - itt:
"Salaryman: A Japanese corporate businessman.
[Anglicization of Japanese sarariman, salaried man : English salary + English man.]"

innovation 2018.09.25. 13:01:24

@α Ursae Minoris: Ezt akár a magyarok is kérdezhetnék, hogy miért nem ejti mindenki "normálisan" Budapest nevét. Miért kezdenek el Budapesztezni. Itthon sokat hallhatják, hogy Budapest, + sok videó van róla, hogyan kell ejteni. De beszélhetnénk a gulyásról. A legismertebb magyar étel, de egyszerűen a kiejtés borzasztó, na és nem mindenhol ugyanazt gondolják róla. Gulyás/paprikás/pörkölt/gulyásleves.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2018.10.04. 13:36:37

@innovation: Persze, csak itt az benne a csavar, hogy mi magyarok nem a magyar szabályok szerint olvassuk ki ezeket az idegen tulajdonneveket, hanem egy vélelmezett „idegen” (gyakorlatilag: német) kiejtés szerint.
Így ejtjük az S betűt [sz]-nek a Helsinki és Oslo városnevekben (ami ott egybe is esik az eredeti kiejtéssel), viszont [s]-nek Stockholm esetén, ami a német szabályokkal egyezik, de a svéddel nem.

arom 2018.10.09. 11:42:56

Az enkefalon az a kefalosz, fej görög szóból jön, az iszkhion pedig csípő görögül, ezekben az orvosi nevekben roppant zavaró, hogy a latint meg a görögöt teljesen önkényesen párosítják és keverik, nem is csodálom, hogy a dokiknak fogalmuk sincs a kiejtéséről, igaziból teljes anakronizmus erőltetni ezeket a neveket.
De hogy az isiász ebből jön, német kiejtéssel, ebbe még sosem gondoltam bele. Köszi a megvilágosítást :)))
Hogy Kikeró sosem ejtette a saját nevét Cicerónak, az azért nem kérdés, a korabeli kiejtésről vannak azért elképzeléseink, a maiak pedig teljesen az adott országra vannak bízva, mindegyik helyes a saját szabályai szerint, és mindenkinek szíve joga a c, cs, sz vagy akár a k ejtés. A latinoknak már úgyis mindegy, nemdebár. ;)
süti beállítások módosítása