Ezt a posztot igazából svédül kellene írnom, hiszen leginkább az itteni vitához kapcsolódnak a gondolataim.
Mint tudjátok, nemrég egy (szerintem egész rokonszenves arcú) srác öngyilkos terrorakciót kísérelt meg Stockholmban, amiből szerencsére csak az öngyilkosság jött neki össze (tényleg, vajon fog valaki ez ügyben Lex Maria-anmälan-t írni?). Ennek kapcsán aztán föllobbant a vita az iszlám és a terrorizmus kapcsolatáról, mondta mindenki a magáét a baloldali sajtótól a sverigedemokratákig.
Én magam is végiggondoltam, mi is igazából a véleményem.
Aki ilyen oldalamról is ismer, az tudhatja, hogy nem vagyok elragadtatva a svéd bevándorlási politikától - ez azonban számomra sokkal inkább gazdasági, semmint kulturális kérdés. Semmi bajom az iszlámmal önmagában, sőt: Gyakorló katolikusként magamhoz közelebb állónak érzek egy hívő muszlimot, mint egy szekularizált svédet. Sőt, szinte szent irigységet érzek az imaláncot morzsolgató arab férfiak láttán, arra gondolva, hogy mi sajnos nem imádkozzuk ugyanilyen buzgón a rózsafűzért.
Így arra gondoltam, hogy ebben a párhuzamban nézem ezt az eseményt is:
A katolikus egyház a pedofil papokkal és az iszlám vallás az öngyilkos terroristákkal.
Amikor a pedofil papok esetét tárgyalja a sajtó, akkor legitim érvelésnek számít a katolikus egyház tanítását és gyakrolatát (szexuáletika, engedelmesség, cölibátus) kapcsolaba hozni a történtekkel, az elöljárók felelősségét firtatni, akik esetleg tudtak a pedofil papról, de nem cselekedtek elég aktívan (csak áthelyezték az érintettet, ahelyett hogy fel is jelentették volna). A bírósági ítéletek nemritkán az egyház kollektív kártérítési kötelezettségét mondták ki, például Írországban és Amerikában a csőd szélére sodorva egy-egy egyházmegyét.
Svédországban ugyan nem volt ilyen eset az itteni mini katolikus közösségben (illetve valami 40 évvel ezelőtti esetet sikerült nemrég előásni), de az egyházmegye mégis igen aktív megelőző munkát végez, kidolgozták az erről szóló belső előírásokat, a hittanra járó gyerekeket az elsö összejövetelen felvilágosítják, hogy milyen (világi) szervezetnél tehetnek feljelentést, ha valami gyanúsat tapasztalnak.
A muszlim terroristákkal kapcsolaban viszont az hangzik el, hogy ez az illető egyén felelőssége, nem a közösségé; a terrorcselekmény, mint olyan, idegen az iszlám szellemétől, tehát ezért nem lehet a közösséget hibáztatni.
Ez így szerintem kettős mérce: a pedofil pap is saját felelősségére ront meg kiskorúakat, a pedofília is idegen a katolicizmus szellemétől, mégsem ússza meg az egyház a számonkérést.
Úgyhogy azt gondolom, hogy itt is ugyanabból kellene kiindulni, mint a pedofil papok esetén:
Belülről látva a helyzetet, átérzem, hogy az egyház tanításainak kívülről való leegyszerűsítő magyarázata nemcsak sértő, hanem téves következtetésekre is vezet, így nem szeretném az iszlám esetében sem azt, hogy kívülről magyarázzuk nekik, hogy mi a dzsihád, meg mi nem az.
Viszont jogosan elvárható, hogy a svéd (magyar, angol stb.) iszlám közösség is (éppúgy, mint a katolikus egyház a pedofiloktól) nyilvánosan és egyértelműen ne csak elhatárolódjon a terrorakciók végrehajtásától, tervezésétől és támogatásától, hanem cselekvéstervet is dolgozzon ki ezek megakadályozására, azt hajtsa is végre, és a terrorizmust propagáló tagokat maga az iszlám közösség jelentse a rendőrségnek.
Ha ilyesmi elvárható tőlünk, katolikusoktól, akkor joggal elvárható ez muszlim testvéreinktöl is.
Hát ezt gondolom.
Ha ezt most svédül írtam volna, felkerülhetne a link az SvD vagy a DN oldalára, és heves vita bontakozhatna ki. Így talán kevésbé számíthatok indulatokra, de kiváncsi vagyok a véleményetekre.
!السلام معكم
