Szorongásos nap.
Eleve rosszul aludtam (emberek haltak meg az én hibámból, meg Jucus veszekedett velem az álmomban).
Aztán a repülönk háromnegyed óra késéssel indult Arlandáról, úgyhogy végig szoronghattam, hogy elérem-e a csatlakozást Oslóban. Ez végül sikerült, de tényleg csak egy hajszálon múlott.
Aztán a taxis, aki behozott a szállásra: Mondott valamit, amikor megérkeztünk, de egy kanyi szót sem értettem belöle. Még szerencse, hogy mások is utaztak az autóban (ez afféle iránytaxi volt), akik lefordították nekem a srác mondandóját ”normális” norvégra.
Csak remélni tudom, hogy a taxis nem a helyben uralkodó dialektust használta...
A szállás rendben van, csak az egyik (a legnagyobb) lámpa rögtön kiégett a szobában, így este félhomályban pakolászhattam.
Jucus csomagolt elemózsiát az útra, azt vacsoráztam.
