Egy szabadkőműves összejövetelen voltam, noha – a Botishoz hasonlóan – egy asztal körül ültünk, és nők is voltak a társaságban.

Még éppen hogy csak elkezdődött a szertartás, amikor egy velem átlósan szemben ülő lány (aki valószínűleg megegyezik az egyik nővérrel a rendelőből) felvetette, hogy valaki ki szeretne menni pisilni, és az a kérdés, hogy ez megengedhető-e. A maga részéről ellenzi, hogy ki lehessen menni a rituálé közben.

A főmester erre elmondta, hogy neki prosztataproblémája van, és nehezére esik végigülni az alkalmakat, pont ezért csak egész ritkán jár el a páholyba, de nem akar saját hatáskörben határozni a kérdésben, hanem szavazásra bocsátja a dolgot, méghozzá titkos szavazás lesz, golyókkal. Így szólt a meghatározása: „Egészséges testvér – szögletes golyó; beteg testvér – gömbölyű golyó.” Ezt kicsit pontatlannak éreztem, de nem akartam/mertem pontosítást kérni, inkább úgy értelmeztem, hogy aki azt szeretné, hogy ki lehessen menni a szertartás alatt, az kerek golyóval szavazzon.

Úgy nézett volna ki a szavazás menete, hogy egy zsákból húztuk volna a megfelelő golyókat, hogy aztán egy fadobozba helyezzük el, amit választottunk, de az egyik lány, akinek körbe kellett volna hordania a zsákot, ehelyett kiborította az egészet az asztalra.

Ez nagyon nem tetszett nekem, mert így egyrészt oda a titkosság, másrészt a rengeteg golyó ide-oda szóródott, egy csomó le is esett a földre, ráadásul az asztalon sok-sok morzsa és szezámmag volt, a golyók meg picik voltak, úgyhogy amikor az asztaról megpróbáltam összesöpörni a golyókat, rengeteg mag is a kezemben maradt.

A szögeletes golyók feketék voltak, a gömbölyűek között mindenféle szín akadt.

Én a pisilős lehetőségre szavaztam, egy pici piros golyóval.

Ez után az álom után (hajnal kettő tájban) felébredtem, és kimentem pisilni.

Mellesleg – a szabadkőművesektől eltérően – a Botisban tényleg szabályozva van a pisilés kérdése, megvan annak is a maga rituáléja, hogy hogyan lehet erre a célra kikérezkedni.