Olyan itt az idő, mint gyerekkoromban a „12 hónap” című mesében.
Ismeri, emlékszik rá valaki az olvasóim közül?
Pár napja még a nyári meleget és a napsütést élveztük, sétáltunk boldogan a szabadban.
Ma meg arra kellett ébrednem, hogy esik a hó. De nem ám csak úgy tessék-lássék szállingózik valami hószerüség – nem, kifejezetten nagy pelyhekben és sűrűn hullik.
Most aztán dicsérem a kitartásomat, amivel múlt héten végre visszaszereztem a sapkámat, mert ma ismét fel kellett vennem (de most nem fogok vele taxiba szállni...).