Gyerekcserés álom (augusztus 23.)
Egy drogos csaj szül titokban, egy pincében: egészséges, fehér gyereke születik.
A svéd trónörökösnő is szül pont ugyanazon a napon, Down-kóros ikrei születnek – ezzel együtt ügyesek, még egy naposak sincsenek, de már járnak.
Egyelőre még rajtam kívül nem tudja senki, hogy betegek a gyerekei.
Felajánlom a trónörökös párnak, hogy elcserélhetik az egyik gyereküket a drogos lányéra, hogy így az legyen a svéd trón következő várományosa. Eleinte nem érdekli őket a dolog, de aztán a trónörökösnő férje belemegy „az ország érdekében”, amikor megtudja tőlem, hogy az ő gyerekeik úgysem vehetnék át a trónt.
A svéd koronahercegnő tényleg terhes, az utóbbi időben ezzel volt tele a svéd sajtó. Tényleg úgy van, hogy ha Down-kóros gyereke születne, az nem lenne trónörökös – amivel szerintem Svédország szembeköpi az egyenlőségről hangoztatott elveit. Sajnálom is, hogy nem firtatták meg egy kicsit az újsagok, hogy ugyan miféle olyan feladatai vannak egy királynak, amit Down-kórral ne lehetne tökéletesen ellátni.
Másrészt pedig nem állnék le az „ország érdekével” érvelni ebben a kérdésben – olyannyira nem izgat a trónutódlás kérdése, hogy be is léptem a Republikánus Egyesületbe.
Függvényes álom (május 31.)
Álmomban függvénytani Isten-bizonyítékot (vagy legalábbis Isten-leírást) akartam alkotni, ahol szépen f(x) formában leírom Isten mindenkori (ti időpontban vett) állapotát az előző időpont állapotának a függvényében. Már álmomban is fennakadtam rajta, hogy mi lenne az a ti-1 „előző időpont”, hiszen az idő (amennyire ma tudjuk...) folytonos jellegű.
Végeredményként – várakozásaimnak megfelelően – egy konstans függvénynek kellett volna kijönnie, mert a Bibliából tudjuk, hogy Isten tegnap és ma ugyanaz.
Szintén még álmomban eszembe jutott, hogy van egy, az elvárásaimnak triviálisan megfelelő, ámde ateista megoldása a problémának, nevezetesen az f(x) = 0 függvény.
Mellesleg ez az egész talán nem is akkora hülyeség, mint elsőre tűnik. Korunk talán legnagyobb matematikusa, Kurt Gödel, történtesen tényleg alkotott egy matematikai Isten-bizonyítást, a függvénytan helyett a modális logikát alkalmazva. Az ő bizonyítása valószínűleg helyes is, de persze nem Isten objektív létét igazolja, csak azt, hogy az adott axiómarendszeren belül szükségszerű Isten léte.
Elgondolkodtató álmok (május 29.)
Az egyik álomban valami ősrégi kabaréműsor szerepelt, amiben valaki azon bosszankodik, hogy milyen hülyeség az, hogy amikor a busz átmegy a vasúti kereszteződésen, akkor a kalauz (vagy akkor már inkább a bakter, de az álomban kalauzról volt szó) szaggatott sípszóval jelzi, hogy szabad a pálya. Az illetőt azért zavarja ez, mert aludna a buszon, de ilyenkor mindig felébred. Álmomban azon gondolkodtam, hogy emlékszem-e rá, hogy még az én gyerekkoromban is így volt-e.
Felébredés után arra gondoltam, hogy valószínűleg sohasem volt ez így.
Egy másik álomban arról volt szó, hogy Scmuck Andor magára hagyta az MDF-et, és inkább egyedül próbálkozik a „szépkorúakkal”. Álmomban arra gondoltam, hogy talán jobb is így az MDF-nek.
Felébredés után pedig azt gondoltam, hogy az MDF-nek már teljesen mindegy.