Nem tudom, mással milyen gyakran forul elő ilyesmi, de nálam ez már a második alkalom, hogy aranyat találok, csak úgy, az utcán. (Ennek a pesszimista magyarázata az, hogy mindig lehajtott fejjel járok, ahelyett, hogy a messzi horizontra szegezném a tekintetem.)
Egyszer, néhány éve a hóban vettem észre valami kis gyűrűt. Már jó ideje ott heverhetett, úgy nézett ki, mint valami szemét, mint mondjuk egy tömítőgyűrű. Kiszúrtam maganak, és egy rendes (bár kicsit vékony) aranygyűrűnek bizonyult, fémjellel, minden. Jucus azóta is hordja.
Ez a mai leletem már egy komolyabb darab. Kicsit gondolkodtam is, hogy fölemeljem-e, de egy viszonylag forgalmas utcán volt, nem valószínű, hogy a jogos tulajdonosa találta volna meg, ha egyszerűen csak otthagyom.
Egyébként az a tervem vele, hogy először is megmutatom Jucusnak (ja, aki esetleg nem tudná: a feleségem ékszerész), és ha ő is megerősít abban, hogy ez valóban olyan értéket képvisel, mint ahogy az én képzelem, akkor nem fogom megtartani, hanem elmegyek, és leadom a Rendőrségen. Amúgy is becsületes ember vagyok, de főleg nem mernék ellopni egy olyan ékszert, ami Isten nevét formázza.
