Tényleg, tudtátok, hogy a srác szó a héberből jön? Az eredetiben שָׁרַץ (sarac) az ige, ami olyasmit jelent, hogy izeg-mozog, nyüzsög. A Bibliában például rögtön a Teremtés könyvének elején (1Móz 1,20) kétszer is szerepel ez a szó valamilyen formában:
És monda Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén.
Na, szóval ez a 26 éves indiai srác (Abhinav) Jucus ismerőse egy nyelvtanfolyamról, ő szokott vele összejárni. Múlt héten elhívta hozzánk egy vasárnapi ebédre.
Szép, magas, (férfi szemmel is) kifejezetten jóképű srácról van szó.
Brahmin, itt Svédországban korábban IT-vonalon mozgott, most meg valami manegement consulting nevű dologgal foglalkozik, ami nagyon jól hangzik, bár a srác szerint a valóságban azért nem akkora buli a dolog.
Mint ebből sejthető, intelligens, értelmes figuráról van szó, így vele (például azzal a szegény thai masszőzzel ellentétben...) nem haltak el a filozófikus vagy politikai témák, hanem ezeket is érdemben meg tudtuk vitatni. De ugyanakkor elég jól hangot talált Annával is (ő a 15 éves lányom).
Megtárgyaltuk a kasztrendszert, amire ő azt mondja, hogy ez a felosztás (hivatalnokok; értelemiség; kézművesek; segédmunkások) minden társadalomban jelen van, ők csak kicsit hivatalossá tették a dolgot.
Mostanra mellesleg kvótarendszer van az alacsonyabb kasztból származók támogatására, ami már túlzott méreteket kezd ölteni, mert nagyobb százalékos arányt biztosít a számukra bizonyos előkelőbb állásokat illetően, mint ami népességben való arányukból következne.
Ami viszont engem meglepett, hogy Gadhiról úgy vélekedett a fiú, hogy az egy idióta volt. Szerinte, ha Gandhi nem görcsöl ezen az erőszakmentességen, hanem inkább egy fegyveres felkelést támogat, akkor az angolok már jóval hamarabb hagyták volna Indiát függetlené válni. Mivel annak idején nagy hatással volt rám a Gandhi c. film, meg egyáltalán rokonszenves ez a non-violence dolog, így ez azért elég eretnek gondolatnak hangzott a számomra, de így jobban belegondolva, azért tényleg van benne logika.
Ebéd után elhívtuk geocachingelni (tőlünk hallott erről a „sportról” először, és tetszett is neki). Elmentünk egy közeli helyre, ahol korábban már kerestem a ládát, de nem találtam meg. Tudtam róla, hogy valahol egy szikla oldalában van. Mi (Jucussal és Annával) inkább a szikla aljánál keresgéltünk, a fiú viszont bátran és magasra mászott, és rá is akadt a dobozra. Persze azért az én nevem alatt jegyeztük be a felfedezést, mégiscsak én vezettem a csapatot. :-)
Utána beljebb mentünk az erdőbe, de nekem egy idő után vissza kellett fordulnom, mert Szilvi várt sörözni. Annának is dolga volt, így Abhinav ott maradt kettesben Jucussal. Odaadtam nekik a koordinátákat, hogy megkereshessék a következő dobozt, de a srácnak végül nem sikerült GPS-alkalmazást letöltenie a telefonjára (ennyit az IT-ről), így aztán csak sétálgattak az erdőben.
Az elmúlt napokban bejelöltem a Facebookon, váltottunk is üzenetet, de valahogy főleg Annával kommunikál – bókokat küld neki, meg kérdezi, hogy kivel készül Anna az iskolabálba.
Hm, érdekes...