Ez a kisváros, Mosjøen (kiejtve körülbelül: músőn) nagyon kicsi.
Kilencezer ember lakja, gond nélkül végig lehet rajta sétálni (például geocachingelve, vagy csak úgy simán nézelődve) egy-egy munka utáni délutánon.
A város kicsinységének és bájos hangulatának tudom be az emberek feltűnő kedvességét is.
A kórház is ici-pici – a harstad-iról mondtam annak idején, hogy az a legkisebb, ahol addig dolgoztam, hát ez most bőven leelőzi azt.
Már ideutazás előtt is felvetődött bennem, hogy egy ekkora városka hogy képes eltartani egy pszichiátriai rendelőt. Aztán kiderült, hogy egy osztályról van szó – na, azt meg pláne.
Kiderült persze, hogy sehogy: a régió ellátását decentralizáltán szervezték meg, másutt van az akut, ezt a szanatórium jellegű osztályt meg elhelyezték ide „vidékre” – így aztán az osztály lakóinak túlnyomó többsége az ide 90 km-re fekvő, jóval nagyobb és szerintem kifejezetten vicces nevű Mo i Rana városából származik.
Akármilyen kicsi is azonban a város, a különféle titkos és egzotikus szervezetek azért itt is meg tudták vetni a lábukat – ha csak kicsiben is.
A következő képeken a szabadkőművesek pálholyháza, az Odd Fellows háza és a katolikus templom látható.
