Köszönöm szépen többek érdeklődését, jókívánságait, most már egész jól érzem magam. Szegény Rogerről meg talán a jövő héten többet tudunk majd.
Mint említettem, az ő távolléte akut krízist idézett elő, amit valahogy meg kell oldani.
Pénteken találkoztam egy új kollégával, aki most kezd a klinikánk egy másik rendelőjében, és aki eljött hozzám, hogy egy kis eligazítást tartsak neki, mi hogy megy, mik a szakmai rutinok stb. El is mondtam neki jópár dolgot, mit hogy szoktunk csinálni, hasznos tanácsokat adtam, efféle.
Aztán ha már ott volt, megkérdeztem, hogy mit szólna hozzá, ha mégsem Södertäljében kezdene, hanem inkább nálunk. Méghozzá héfőtől. Azt mondta, a részéről aztán tökmindegy.
A szekciófőnökünk nem volt ugyanilyen lelkes a kérdésben (az említett déli rendelőben sincs igazán orvos), de sikerült megállapodnunk, hogy két hétig megtarthatom ezt a srácot. Mondjuk szerintem tényleg mindenki jobban jár így, hosszabb távon még az a rendelő is, ahonnan elszipkázom, mert ha két hétig együtt dolgozunk, akkor lesz rendesen lehetőségem arra, hogy bevezessem a rutinjainkba.
Szombaton ügyeltem.
Ilyenkor az osztályon van mellettem egy „kisorvos” is – most egy fiatal srác jött, akit még nem ismertem. A szokásos kérdésre, hogy hol dolgozik máskülönben, elmondta, hogy sehol, ugyanis elitsportoló, és az edzésektől nem ér rá más orvosi munkára, mint erre az egy-két hétvégi ügyeletre. Ez izgalmasnak hangzott.
Aztán ő is megkérdezett engem, hogy én mit csinálok. Erre elmondtam, hogy sportnak aligha lehet nevezni, az én szintemen meg elitnek még kevésbé, de szóval geocachingelek... Elmeséltem, hogy működik, megmutattam a térképen, hol mindenütt vannak ládák – erre egészen fellelkesedett, le volt nyűgözve.
Ez aztán egy egész kellemes hangulatú ügyelet lett végül.
Ma (vasárnap) pedig elmedtem egy geoacaching-eseményre.
Az ilyen egyrészt arra jó, hogy lehet másokkal ismerkedni, másrészt arra, hogy lehet (a korábbi posztban már említett) nyomonkövethető tárgyakat „találni” – hát itt most voltak is ilyenek bőséggel. Ezek közül az egyikre úgy éreztem, feltétlenül le kell csapnom: egy Beautiful Hungary – Badacsony témájú érméről van szó. Elhoztam magammal, hogy most egy darabig én hordozzam. Aztán majd kicsit később belerakom egy stockholmi ládába, esetleg elküldöm Finnországba, majd meglátom.