Érthető, hogy a lányaim, akik sokkal többet használják a svédet, mint a magyart, hajlamosak néha a magyar beszédben svéd kifejezések tükörfordítását használni, vagy egy-egy svéd szó magyar megfelelőjét a svéd jelentéstartomány szerint értelmezni.
Egy példa, hogy érthető legyen:

A svéd spara szónak etimológiailag is megfelel a „magyar” spórolni ige, és valóban lehet is így fordítani a szót, ha (pénzt) megtakarítani értelemben használjuk.
Azonban (dokumentumokat a számítógépre) elmenteni értelemben már nem igazán működik az (el)spórolni kifejezés, noha svédül az is spara.

A lányaimat ilyenkor kijavítom, de megértem, hogy nem könnyen tudják megtanulni ezeket a finomságokat.

Nemrég viszont hatalmas meglepődéssel (majdnem ijedtséggel) tapasztaltam, hogy én magam is belecsúsztam egy ilyen hibába, méghozzá úgy, hogy nem is voltam ennek tudatában.

Det här är ett schema.

A nálunk vendégeskedő sógoromék hívták fel rá a figyelmemet, hogy noha értik, miről beszélek, de a „séma” szó a magyarban nem használatos (idő)beosztás, munkarend, órarend, ütemterv értelemben, csak „vázlat” jelentésben.

Meglepődtem, mert tekintélyelv alaján természetesen elhittem, hogy úgy van, ahogy ők mondják (bár azért lecsekkoltam az Értelmező kéziszótárban...), de számomra furcsa, mert már teljesen megszoktam ezt a használatot, olyannyira, hogy komolyan azt hittem, hogy ez a szó magyarul is bír ezzel a jelentéssel.